Általános Kémia | Sulinet Tudásbázis
A Jég Kémiai Jele A Z
Az egymást követő sorszámokban ne keressenek logikát, egyszerűen a felfedezések időrendjét követik. Megint közeledik a tél, készülhetünk a jeges utakra, a hólapátolásra, a befagyott folyókra. A hétköznapjainkból ismert jégkristályban minden molekula négy szomszédos molekulával létesít kötést egy tetraéder sarkainál. A Végzetúr másik fő erőssége, hogy rendkívül tág teret kínál a játékostársaiddal való interakciókra, legyen az együttműködés vagy épp rivalizálás. A Naprendszer külső tartományaiban, ahol a hőmérséklet a -200 és -180 fok tartományba esik az arra járó műholdak felületén is átkristályosodik. Az adott mennyiségű víz adott körülmények között már nem képes több sót feloldani. A Jupiter 40%-ban jégből álló Ganymede és Callisto holdjában előfordulhat a Jég-II és a Jég-VI. Az alkohol is kémiailag tiszta anyag. ) Ezt a több mint százezer kvízkérdést tartalmazó tudásbázist a Végzetúr online rpg játékhoz kapcsolódva gyűjtöttük össze Nektek. Kémiailag tiszta anyag a jeget is tartalmazó desztillált víz, mégsem teljesen "egységes".
Játékosunk írta: "A Végzetúr játék olyan, mint az ogre. A hőmérséklet ugyan meghaladja a víz forráspontját, de a nyomás 50 tonna/négyzetcentiméter, ez elegendő lehet a víz kikristályosodásához. 130 fok alatt egy nem kristályos, amorf változat alakul ki (aI), ennek kicsi a sűrűsége. A jeges víz tehát egykomponensű, kétfázisú rendszert képez. A Jég-I-nek a hexagonális mellett van egy köbös változata is, ez az Ic. Ez nem jelenti azt, hogy a Jég-II csupán laboratóriumi érdekesség. Az átalakulást azonban megakadályozhatja, ha a víz nem tiszta, hanem más molekulákat is tartalmaz.
A Jég Kémiai Jele E
Visszalépés egy kategóriával||Vissza a főkategóriákhoz|. Ez azonban csak egy a gazdag variációk sorából, tíz éve egy szakkönyv a jég 9 módosulatát tartotta számon, ma már 12-t ismerünk. A Jég-Ih -201 foknál kb. A felszínen lévő vízmolekulák viszont felfelé nem tudnak újabb molekulákhoz kapcsolódni, kötődésük laza, ezért mélyen a fagyáspont alatt is vízréteg marad a felszínen. A fagyási-olvadási hőmérséklet valóban lecsökkenthető a jég összenyomásával, de egy 75 kilogrammos korcsolyázó mindössze néhány századfokkal változtatja meg azt. Abszolút) alkohol páronkénti összeöntését egy-egy kémcsőben! A jeges víz tehát két, egymástól jól elkülönülő határfelülettel rendelkező anyagféleségből áll. Az olyan rendszert, amelyben határfelület figyelhető meg, különnemű, azaz heterogén rendszernek nevezzük. A Naprendszer rideg és hideg tartományaiból, az extrém nagy nyomások világából hétköznapi világunkba visszatérve egy egyszerű példán még megmutatjuk, hogy mennyire nem ismerjük még a legközönségesebb jeget sem.
A Jég-XI -201 fok alatti hőmérsékleten és alacsony nyomáson stabil, szerkezete ortorombos. A 80%-ban jégből álló Plútó, vagy holdja a Charon azonban optimális helyszín lehet a Jég-XI számára. A jég és a víz egymástól való elkülönülése akkor is megfigyelhető, ha a jeget előzőleg ledaráljuk, és így szórjuk a vízbe. Amerikai kutatók merész feltételezése szerint ez a jégváltozat kialakulhat a Földön is ott, ahol a földkéreg lemezei a mélyben lesüllyednek a Föld belsejébe. A sókristályok lassanként eltűnnek, és víztiszta folyadékot kapunk. A kísérletben meglepetéssel tapasztalhatjuk, hogy az alkohol mind a vízzel, mind a benzinnel összekeveredik (azt is mondhatjuk, elegyedett), a benzin és a víz viszont nem elegyedik egymással. Valamennyi jégváltozat hidrogén-kötésű gyűrűkből áll, a Jég-I-ben és a Jég-II-ben a legkisebb gyűrű 6 molekulából áll, a nagyobb nyomáson előállított változatokban 4 és 5 molekulás gyűrűk is előfordulnak.
A Jég Kémiai Jele A La
Ekkor azonban már nagyítóra vagy mikroszkópra van szükség ahhoz, hogy a sok apró jégszemcse (jégkristály) felületét láthassuk. Jég-II létrehozásához 2100 kg/négyzetcentiméter nyomás szükségeltetik, ezért a Jég-II nem fordul elő a természetben a Földön. Hétköznapi megfelelője a sóval megolvasztott jégfelület. A szilárd anyag feloldódik a vízben. Az egyik alternatíva szerint a súrlódás a főszereplő. Ha nagy a nyomás, akkor létrejöttéhez nem is kell alacsony hőmérséklet. A jégkocka többé-kevésbé jól látható felülettel határolódik el a víztől. A probléma komolyságát mutatja, hogy az amerikai fizikusok tudományos egyesületének folyóirata, a Physics Today (Fizika ma) nemrég hosszú cikket közölt a jégről egy kémikus professzor tollából. Ha a rendszer két fázisát külön-külön megvizsgáljuk, akkor a szilárd fázis (a feloldatlan só) egykomponensű, a folyékony fázis (a telített oldat) önmagában is kétkomponensű. Bárhány réteget fejtesz is le róla, újabb és újabb mélységei nyílnak meg. A régi, már megcáfolt, de a tankönyvekben ma is gyakran fellelhető magyarázat a nyomás hatására bekövetkező fagyáspont csökkenésre hivatkozik. Alacsony hőmérsékleten és 2 kbarnál nagyobb nyomáson újabb és újabb változatos felépítésű jégformák jönnek létre.
Nincs még egy anyag, amely ennyiféle formában létezne. Nagy nyomáson a tetraéderes elrendezés torzul, az atomok közti szög megváltozik, a hidrogén-kötések megnyúlnak. A különböző kristályos változatok mellett amorf jegeket is fedeztek fel, ezekben a vízmolekulák véletlenszerűen rendeződnek el, a rendetlenség az üveg szerkezetéhez hasonló. Van egy nagy sűrűségű amorf változat is (Jég-aII), akkor jön létre ha Jég-Ih-t -196 Celsius-fokon 10 kilobarral összenyomnak. A tetraéderes elrendezés miatt alakulnak ki a hexagonális molekulagyűrűk. Másutt a hőmérséklet napi vagy szezonális ingadozása akadályozza meg az átalakulást. A másik magyarázat szerint a jég felszíne eleve és mindig csúszós, a csúszós jelleg kialakításához nem kell korcsolyázni rajta.
A Jég Kémiai Jele 2021
Remények szerint a Naprendszer külső tartományainak nagyrészt jégből álló testjeiben, pl. Esetleg kevergessük a rendszert! A jég módosulatait római számokkal jelölik, ismerkedjünk hát meg sorra a Jég-I, Jég-II és társai tulajdonságaival. A jég a súrlódás miatt felmelegszik, megolvad, csúszós réteg jön létre, ezen siklik a korcsolyázó. Ennek ismeretében feltárhatjuk, hogy az élő szervezetekben hogyan hat kölcsön a vízmolekula a biológiai molekulákkal.
Az egyes módosulatoknak több alváltozata is létezik. A Jég-VII kristályszerkezete köbös, két egymásba hatoló köbös szerkezetből épül fel, sűrűsége másfélszerese a normál jég sűrűségének. A korcsolya éle által a jégre gyakorolt nyomás következtében lecsökken a fagyási hőmérséklet, a jég emiatt megolvad, így a korcsolyázó vékony vízrétegen siklik.
Milyen rendszereket kapunk? Kristályrácsa tetraéderes. Minél nagyobb a nyomás, annál kisebb lesz a nem kötött közeli szomszédtól való távolság. A hópelyhek is jégkristályok, éppúgy, mint a folyókon úszó nagy jégtáblák, bár nagyon különbözőnek tűnnek. A sóoldat azonban két különböző kémiai összetételű anyagból, sóból és vízből készült, így egyfázisú, de kétkomponensű rendszer. A Földön valamennyi természetes jég hexagonális, ezért Jég-Ih a jele, ahol I a sorszáma, a h pedig a hexagonálisra utal. Mi az a Végzetúr játék?