József Attila: Talán Eltűnök Hirtelen…

Itt a felnőtt szól a gyermekhez vigasztalva, számonkérve, korholva... /vö. József Attila utolsó verseinek egyike a Karóval jöttél kezdetű, önmegszólító vers. I. Bevezetés: életrajzi háttér, létösszegző versek háttere. Az időszembesítő vers legszebb példája a Talán eltűnök hirtelen. Dr. Garamvölgyi László Hogyan halt meg József Attila című könyve szerint a költő véletlen baleset áldozata lett, amikor megpróbált a szerelvények között átbújni azon a napon. Határozza meg a jelent. Részvétünket és mély fájdalmunkat József Attila gyönyörű versével talán el tudjuk mondani. Talán, ha lett volna ott valaki mellette, ha egy barát odafigyelt volna rá, ha lett volna egy nő, aki megérti, szereti. Kései sirató... / ill. az apa hiányából fakadó istenes versek is /Nem emel föl..., Bukj föl az árból /. A létösszegzés általában a jövővel. Mindjárt az első strófában olvasható " Légy, ami lennél: férfi" vagyis azzá légy, ami nem vagy, ami akkor lennél, ha külső és belső helyzeted megengedné: önmagát megvalósító férfi.

Való áttűnést jelöli /lsd. A lírai én kettéosztottsága figyelhető meg, mert a józanész az emberi közösséget képviseli, a hibákat elkövető fél pedig nem jut szóhoz. · József Attila életének utolsó három évét két, egymással ellentétes irányú folyamat jellemzi: helyzete egyre nehezebbé, sorsa egyre kilátástalanabbá válik, költészete pedig egyre nagyobb távlatot, egyre nagyobb mélységeket hódít meg. Számomra, szívbe markoló, ahogy a költő, ezt oly szépen kibontja: Az meglett ember, akinek. József Attila utolsó vershármasa: Karóval jöttél..., Talán eltűnök hirtelen..., Ime, megleltem hazámat... - E versek előzményei: - A jóval korábbi Reménytelenül, Lassan, tűnődve című darabja a sorsával szembenéző, magányát tudomásul vevő költői magatartás: " a semmi ágán ül szivem. A létező szól a versben önmaga lét-utáni állapotáról. Költeményeiben saját magát értékeli, amit végigkísér a magány és a bizonytalanság. AZ UTOLSÓ HÁROM VERS. József Attilánál ez fordított, az ő eszményképe a felnőtt a "meglett ember". Ennek tanúja több Flóra cím alatt írt verse. A vágy, mely idegenbe tévedt. Egyenesen vezet a halál megoldásként való elfogadásához. Minden tette, egész élete értelmetlennek tűnik. A vers negatív képpel és hanghatással záródik: "Ifjuságom, e zöld vadont szabadnak hittem és öröknek és most könnyezve hallgatom, a száraz ágak hogy zörögnek".

Érzékenysége a közösségi költészetében is megfigyelhető. Minden versszakban a múltat és a jelent szembesíti, de úgy, hogy a jelen képe mindig magában foglalja a jövő befejezettségét, az élet folytathatatlanságának motívumát. A kezelések sajnos egy időre abbamaradtak, amit József Attila, nehezen tűrt. Bocsánat című vers is, melyben csendes beletörődéssel veszi. Belegondoltatok már abba, miért vetettek önkezűleg véget, látszólag csodás életüknek nagyjaink?

Az önéletírásban kiemelt hangsúyt kap a gyermekkor, a gyermek korban átélt traumák: József Áron, az apa eltűnése; az öcsödi évek; a nélkülözés; identitásának, nevének megkérdőjelezése /Attila – Pista/, a Tiszta szívvel című vers miatt kipattant Horger-ü egész életét végigkísérő betegség és magány. Tudatánál volt, mennyire megnehezíti saját maga életét, ezért a tragédiáktól cseppet sem kímélt költőnk, 1930-ban úgy döntött, hogy aláveti magát egy pszichoanalitikus kezelésnek. · Nem tudott megbékélni az emberi világ mozdíthatatlannak tűnő, értelem és érzelmek nélküli rendjével, s azon munkálkodott, hogy helyébe az értelem tiszta törvényeit állítsa a "szellem és szerelem", "a mindenséggel mérd magad" parancsát. Mi a véleményed a Talán eltűnök hirtelen… írásáról? Juhász Gyula ismerte fel tehetségét. Az Utolsó vershármas témája önértékelő. "Ifjúságom, e zöld vadont. Ezzel szemben élettelen tárgy, az agresszivitásra utal. Tétel: József Attila kései költészetének számvetésversei.

Átérzem, mit élhetett át. József Attila: Talán eltűnök hírtelen…. Élet fölötti gyász " Már halálom is hasztalan " – írja. Tudtam, hogy szegény sorsú ember volt, korán elment és azt is, hogy egy vonatnak is köze volt a halálához. Így oldja a megsemmisüléstől való félelmet feszültséget, és nyújt vigaszt. Szeretjük, sőt magasztaljuk őket.

Torony" a menekülést lehetetlenné tevő világ, a bezártság szimbóluma. József Attila kései költészetének egyik nagy létösszegző verse, a költő életének összefoglalása és értelmezése. Vizsgálva úgy ítéli, soha nem azt tette, amit akkor szükségszerűen tennie. Az elemzésnek még nincs vége. Szegény fejére újabb csapást mért az élet, amikor 1937 elején egy fiatal gyógypedagógusnő, Kozmutza Flóra iránt érzett szerelme, ismét viszonzatlan maradt. Kegyetlenül hangozhat mindez, de aki ismerte költőóriás életét, annak a tragikus végkifejlet bekövetkezte szinte borítékolható volt. Létösszegző vers: a lírai én személyes életét mérlegelő és egyben az emberi lét általános kérdéseit is kutató verstípus.

A vers három szerkezeti egységre osztható, amelyeket a költő számozással jelölt is. Időszembesítő, önmegszólító, létösszegző vers, amely egy leíró és elemző életrajzot tartalmaz. Erőtlenség és lemondás jellemzi a verset. Aztán azon a végzetes napon, december 3-án, kíváló költőnk a balatonszárszói állomáson végleg itthagyta e világot.

Istent alkotok, szívem szenved, hogy élhess, hogy teremtsen mennyet, hogy jó legyek s utánad menjek! Közös a veresekben a kudarcérzés és az elrontottnak vélt. Ő is egy kiemelkedő példa megannyi közül arra, hogy a figyelem és a megbecsülés hiánya mit képes okozni az emberi elmében és lélekben egyaránt. Apa nélkül egy hosszan betegeskedő, majd korán eltávozó édesanya emlékével nyomorban és megaláztatások közepette élte mindennapjait.

Egy-egy összefoglaló megállapítás adja, és ez a versmag gömbszerű. Életét sokan kutatták, s' kutatják a mai napig is, az ő leírásaikból tudom, hogy 1932-től hatalmasodott el rajta a skizofrénia, ami egy borzalmas betegség. A vers éppen ezzel a jövővel – a teljes, a nyom nélküli pusztulás szemléletes képével – indul, majd minden szakaszban a múltat és a jelent szembesíti, de úgy, hogy a jelen képe mindig magában foglalja a jövő befejezettségét, az élet folytathatatlanságának motívumát is. Szinte a bibliai tékozló fiú vallomása ez, a bánat és az önbírálat teljes, s a bűnök és következményeik is rokoníthatók Jézus példázatával.

TALÁN ELTŰNÖK HIRTELEN…. A jelen állapotából és jövőbeli kilátásaiból kiindulva értékeli a múltat. Tudod hogy nincs bocsánat ". A vers egy jövő idejű kijelentéssel indul és egy jelen idejű kijelentéssel zárul. Ezzel áll szemben a zörgő erdő, amely gyakran megjelenik az utolsó évek verseiben a tar fák, tar ágak képeiben. Inkább a világot okolja, azt a társadalmat, amely minden próbálkozását megtörte, végül eljut a feleslegesség átérzéséig.

A felnőtt ember belátja, milyen jelentéktelen: megérti, hogy halandó. Már bimbós gyermek-testemet. Talán ezért merek egy mindenki által ismert, ám soha meg nem unható verset ajánlani ezekben a szomorú napokban. Magától értetődő természetességgel követik egymást a létre. Végül kijelöli a jelen feladatát. Kortársai visszaemlékezései arra utalnak, hogy a harminckét éves Attila öngyilkosságára mintha fel lettek volna készülve. Csecsemőkorától vizsgálja meg életét.

A lírai én számára nem mutatkozik. A vad a társadalom üldözöttje. Kattints a folytatáshoz! Mindig magába foglalja a jövőt, az élet folytathatatlanságának a. motívumát.

A költemény szövege egy alapmondatból.