Gyűrődéssel Keletkezett Táj Afrikában

Afrikában a vetődések mentén besüllyedt árkok nagy részét mély tavak (Tanganyika-, Malawi (Nyasza)-tó) töltik ki, és az árok mentén hatalmas hasadékvulkánok (Virunga-, ill. Kilimandzsáró-csoport vulkánjai) ülnek. Áthatolhatatlan, búja növényzetű esőerdőkkel borított, tál alakú mélyedés Afrika közepén, hatalmas folyói bővizűek és a lépcsős felszín miatt zuhatagosak. A tenger felé függőleges falakkal leszakadó röghegység, a Variszkuszi-hegységrendszer tagja, amelynek meredek falain folyik le a Föld második legmagasabb zuhataga, a Tugela-vízesés. Kelet és dél afrikában mik törnek felszínre a törések mentén? Számtalan törés, törésrendszer járta át a kontinenst. Gyűrődéssel keletkezett táj afrikában. A kontinens nyugodt életébe a harmadidőszak geológiai mozgalmasságot hozott. A Föld legnagyobb sivataga, amelynek vastag üledékes takaróval táblás vidékein kőolajat és földgázt, fedetlen területein nehézfémércket bányásznak. A folyamat éreztette hatását a Szahara belső részén is, az itt lévő ősidei és előidei hegyek (Ahaggar, Tibeszti-hegység) ekkor kaptak vulkáni lávasapkájukat, s lettek a múlt őrzőivé, tanúhegyeivé.

Itt jött létre a Föld leghosszabb törés- és árokrendszere több mint 5000 km hosszan a Zambézi folyóvölgyétől a Közép- és Kelet-afrikai-árokrendszeren, a már beszakadt Vörös-tenger óceánná szélesedő árkán keresztül, folytatódik az ázsiai Szír-arab-árokrendszer végéig. Ezek az üledékek táblaként fedik be az ősmasszívumi alapot a Szaharában. Sets found in the same folder. Dél-Afrika magasföldjei által határolt, részben szavannával, részben sivataggal borított süllyedék; fedetlen ősföldje a gyémántbányászat egyik legfontosabb területe a Földön. Ahhoz, hogy mások kérdéseit és válaszait megtekinthesd, nem kell beregisztrálnod, azonban saját kérdés kiírásához ez szükséges! A földtörténet harmadidőszakában gyűrődéssel keletkezett hegység, az Eurázsiai-hegységrendszer kiinduló tagja.

A földkéreg lemezeinek távolodása során alakul ki. Ez a törésrendszer különíti el Alacsony-Afrikát az 1000 m átlagmagasságú Magas-Afrikától. Other sets by this creator. A föld legnagyobb sivataga kiterjedt..... vidék. Alacsony-Afrika eltérő morfológiai tájakat foglal magába: Szahara, Szudán, Guineai-partvidék, de földrajzi elhelyezkedése szerint idetartozik a magas domborzatú Atlasz-hegység is. Erősen vulkanikus terület négyezer méteres hegycsúcsokkal, amelyek között ered a Kék-Nílus; vulkanikus kőzeteken képződött, jó minőségű talajai évezredek óta nagy népességet tartanak el. Vulkánokkal szegélyezett, sok helyen hosszú és mély tavakkal kitöltött, széles hasadékvölgyek Kelet-Afrikában, amelyek a földkéreg lemezeinek távolodása miatt jöttek létre.

Magas-Afrikát alkotja a lesüllyedt Kongó-medence és a Kalahári-medence, valamint kiemelt térszínként a Dél-afrikai-magasföld, a Kelet-afrikai-magasföld a Közép-afrikai- és a Kelet-afrikai-árokrendszerrel övezve, az Etióp-magasföld és a Szomáli-lépcsővidék. Afrika felszínére a kétarcúság jellemző. Felszíne eléggé tagolatlan. Ennek végében, a Guineai-öböl csücskében a Kamerun-vulkán pöfékel. Az Afrikai-ősmasszívum is az egykori Gondwana szuperkontinens darabja volt.

Folyóvölgyekkel és tavakkal tagolt, szavannával borított, kelet-nyugati irányban hosszan elhúzódó táj Alacsony-Afrikában. Az Afrikai- és az Eurázsiai-lemez ütközésekor számos vulkáni működés és földrengés rázta meg Afrika északkeleti csücskét. A kontinens legfiatalabb hegyvonulata Atlasz-hegység, az Eurázsiai-hegységrendszer tagja is ebben a nyugtalan harmadidőszakban gyűrődött fel tengeri üledékekből. A kontinens nagy része tehát idős képződmény, ide sorolandó a peremi helyzetű, a kontinens déli részén húzódó Fok-hegység is, ami óidei, lepusztult variszkuszi röghegység. Kelet-afrikai-magasföld. Az afrikai domborzat jellemzése. Csak az aprózódás, a szél, és a víz erodálta a kiemelt térszíneket. Afrikai-árokrendszer. Nagy átlagmagassága a magasan fekvő medencéinek, magasföldjeinek, peremküszöbeinek köszönhető. Az árkok mentén évmilliók múlva ugyanúgy elszakad Kelet-Afrika, mint ahogy levált Madagaszkár, vagy az Arab-lemez is. Eredetileg trópusi esőerdővel borított partvidék Nyugat-Afrikában, amely ma a földrész egyik legsűrűbben lakott területe bányákkal, ültetvényekkel és kikötőkkel. A negyedidőszak alig változtatta meg Afrika felszínét. Egy másik törésrendszer Afrikát DNy-ÉK-i irányban hasítja ketté. Az egyhangú kontinens domborzatilag két részre tagolható egy északnyugati fekvésű, 450 m átlagmagasságú Alacsony-Afrikára és egy délkeleti, 1000 m fölötti átlagmagasságú, peremküszöbökkel határolt magasan fekvő medencékkel, felföldekkel és vulkáni kúpokkal szegélyezett árkokkal jellemzett Magas-Afrikára.

Ez a geológiai erők hatására kialakuló folyamat teszi még változatosabbá afrika felszínét. Afrika alapját 96%-ában az Afrikai-ősmasszívum ősidei, archaikus kőzetei - gránit, gneisz, metamorf palák - építik fel, nagy részük fedetlen, kiemelt rögként a felszínen van, ezek az ún. Afrika legfiatalabb képződményei a belső medencék, a folyóvízi feltöltésű alföldek és a parti síkságok folyamatosan töltődtek üledékkel a harmad- és negyedidőszak folyamán. Az ősmasszívum merev tömegénél fogva a földtörténet folyamán, nagyterületen végbemenő süllyedő-emelkedő mozgásokat végzett. Terms in this set (12). Átlagmagasságát tekintve a kontinensek között a harmadik (750 m-ével), de 3000 m-nél magasabb csúcsai és 200 m-nél alacsonyabb síkvidékei ritkák. Hatalmas tavaival, vulkánjaival és vulkanikus hegységeivel változatos felszínű, szavannával borított fennsík, itt található Afrika legmagasabb hegycsúcsa. Afrika nagytájai, tájai típustájakba soroltan a következők: sivatagos területek: Szahara, Száhel-övezet, Namib-sivatag, Kalahári-medence; fennsíkok, magasföldek, lépcsővidékek, árokrendszerek: Dél-afrikai-magasföld, Kelet-afrikai-magasföld, a Közép-afrikai- és a Kelet-afrikai-árokrendszer; hegységek, lépcsővidékek, árokrendszerek: Atlasz-hegység, Etióp-magasföld, Szomáli-lépcsővidék, Fok-hegység); alacsonyabb térszínek, síkságok, medencék: Szudán, Guineai-partvidék, Kongó-medence. A negyedidőszaki eljegesedés a kontinens magasabb hegységeiben jégtakaró-képződéssel, míg a kontinens északi részének nedvesebb éghajlatával járt.