Édes Anna Szereplők Jellemzése

Azt hiszem: naturalizmust. Lelkileg másokhoz nem is tud kötődni, csak a cselédekhez, akikben egyrészt saját lányát, érzelmileg pedig a férjét próbálja viszontlátni, amint azonban a példa is mutatja, vajmi kevés sikerrel. Non intres in judicium cum famula tua Domine. Fejezet: Kosztolányi megjelenése -> kommunista vagy keresztény.

Sokáig dulakodtak, viszont Anna felülkerekedett rajta és több késszúrással végzett vele. J. G., Bevezetés az új magyar irodalomba: 1900–1928, Budapest–Debrecen, Csáthy Ferenc, 1928, 28. Bresztovszky Ernő már a Pesti Hírlap előtt bemutatta a Genius három új ifjúsági regényét: Móra Ferenc Dióbélkirályfi és társai, valamint Baloghné Hajós Terézia A tornyos villa lakói című könyveivel együtt a Kosztolányi-kötet is üdítő, bár sajtóhibáktól sem mentes kivétel a silány gyermekkönyvek áradatában. 43 GEROLD László, Konfliktushelyzetek az Édes Annában, Literatura, 1986, 1-2, 61-67. Földi Mihály szerint Kosztolányi modern racionalizmusának felel meg tiszta, világos és lényegre törő stílusa, amely azonban zaklató érzéseket, kínzó problémákat rejt: "mindenfelé váratlan örvények nyílnak". A gáttalan ösztönösség folytatja itt harcát a rend, a forma ellen, melynek el kell pusztulnia, mert elvesztette táplálóerőit. Künn, a fák alatt majálisozik a diákság is, leányokkal elvegyülve, de különösen a nyolcadik osztály, az érendők, kiknek az iskola, a tanulás már nyüg. Eközben Novák alakját is egyre összetettebbnek érzékelik, s a vele való azonosulás kezdeti hiánya ellenére rokonszenves vonásai is előtűnnek. Itt is megjelenik a legendásítás ("olvastam valahol") -> lehet, hogy máshol van a lényeg….

A magyar kamaszregényről, Magyarok, 1948/2, 70–7. Gazdái meggyilkolása előtt óriási vihar dúl lelkében, megrémül az az érzése, hogy őt támadták meg. Anna tökéletes, mert nincs szeretője, mert nem lop, mert nem barátkozik a többi cseléddel, nem érintkezik a családjával, s főképp, mert soha semmiben nem száll szembe gazdái akaratával. Dicsérem Kosztolányit, hogy volt bátorsága szembeszállni a divattal. A "jóravaló, derék tanár lehangoló, csendes tragédiája" pesszimizmust áraszt. De az meg se tud mukkanni.

A cselédlányhoz hasonlóan ő is magányos, mert humanista szemlélettel rendelkezik, így kilóg a sorból: jólelkű ember az érdekemberek között. Bejáratnál az élet, kijáratnál a halál. Érzelmi élete nincs, feleségét már rég nem szereti, kérdés, szerette-e egyáltalán valaha. …] az Aranysárkány minden szereplője szintén él vagy élt. Annát bűnösnek találták, 15 évnyi fegyházra ítélték a márianosztrai fegyintézetben. Lényegét tekintve az első tizenöt fejezet áll rendelkezésünkre részben vagy teljes egészben az MTA Kézirattárában, melyek közül a mottó, az első, a nyolcadik és a tizenegyedik hiánytalan, a többi töredékes. Vizyné mindkét értelemben a cselédeken igyekszik kompenzálni a nyomorát. Sorry, preview is currently unavailable. A gyilkosság látszólag indokolatlan, a lelki folyamatokban találhatunk magyarázatot. A recenzens hangsúlyozza Novák Antal jó szándékát, szeretetét leánya és diákjai iránt, egyúttal azonban tehetetlenségét is: "nem találja meg az útat hozzájuk, és tanári pályája sem kevésbé tragikusan omlik össze, mint apai szeretete". Jegyzet Bori Imre, Kosztolányi Dezső, Újvidék, Forum, 1986, 141–154. Nem akarta megdicsérni Annát, de később bebizonyosodott, hogy Anna olyan szorgalmas, amilyennek mondták. Ekkor tudták meg, hogy megkérte Anna kezét.

…] Kosztolányi nem a pubertás természetrajzát írja le, nem a realista író eszközeivel megközelíthető világot; a regény ennél fájóbb mélyrétegekbe nyúl, szinte az emberi létforma kérdését veti fel. Leginkább idézeteken keresztül szól az Aranysárkány ról – egy Sőtér Istvántól vett részlet mellett közli Dóczy Jenő Napkelet -beli bírálatát –, de a nyolcvanas évek közepén Rónay László önállóan is elemzi a regény motívumismétléses és emlékezetre kifuttatott szerkesztését, ambivalens bevezető képsorát, szelíd iróniáját, majd zárlatának eltávolító eszközeit. E két egymást feltételező aspektus súrlódása adja "a regény belső cselekményét". Jegyzet A kötetről hírt adó rövidebb recenziók megjelenési adatait lásd a tájékoztató bibliográfiában. Jegyzet Szörényi László, Kosztolányi regényeinek motiváló tényezői = Sz. Szabó Zoltán, Bukarest, Kriterion, 1976, 161–162. Patikárius Ferenc Vizyék lakásában ügyvédi irodát nyitott. Jegyzet Kiss Ferenc, Az érett Kosztolányi, Budapest, Akadémiai, 1979, 209–232. A pszichoanalízis mint regényszervező elv, ; Kosztolányi Dezső: Hogyan születik a vers és a regény? Az Aranysárkány kapcsán Novák alakjának összetettségét hangsúlyozta: kínos rendszeretete mögött lappangó kiszolgáltatottságot érzékelt, az apa Hildához fűződő viszonyában pedig feleség és gyermek titkos-tiltott egymásra vetülésére figyelt föl. Rövid 3 nap alatt olvastam el azt, ami az én öreg szemeimnél rekord számba megy, mert alig tudtam egyes szakasznál félben hagyni az olvasást, különösen akkor, midőn a "seregszámlá"-n már túl voltam és a változatos és izgató események megkezdődtek szép lélektani rajzokkal. A Pesti Hírlap Napi hírek rovatában (elég eldugottan) megjelent hír érdekességét ismét az adhatja, hogy talán Kosztolányi tollából született. Indulás előtt Jancsi átnyújtott Annának egy zacskó, még langyos gesztenyét, amikor is Anna rádöbbent, hogy Jancsi egyáltalán nem haragszik rá.

A nagyrészt Kosztolányit fényező cikk – a Gál Jánosnak adott nyilatkozathoz hasonlóan – egyaránt tragikusnak láttatja a tanár és diák helyzetét, illetve nemzedéki jellegű egymásnak feszülését. Másnap Vizyék hazajöttek Egerből. M. M., "Minta a szőnyegen": A műértelmezés esélyei, Budapest, Balassi, 1995, 167, 172–173. …] Novák Antal halálában a szenvedő ember ül diadalt a tanár életformáján. Tanulmányokat végzett egy készülő regényéhez, A Fejérmegyei Napló vasárnapi melléklete, 1924. márc. Lásd még Uő, "Mintha ő is zsidó volna": Idegenség, kiközösítés 20. századi magyar iskolaregényekben = "Zsidó" identitásképek a huszadik századi magyar irodalomban, szerk. A regény értelmezése nem maradt független a kiadás évének történelmi eseményeitől. Liszner Vili, a helyi füszeres bajnok-fia, ki a budapesti tornaversenyen is dicsőséget szerzett városának, a tavaszi előtréninget tartja[, ] fut, készül az évvégi tornaversenyre. Először: poétikai értelemben; [] Ilyen értelemben a szegénység másodszor kultúrkritikai jelentéssel bír.

Az ő pozíciójukból nézve Anna tettének kérdését, nyilvánvaló, hogy ez a tett nem látszik indokoltnak. Ns ezt az információt vagy tőle, vagy szintén az ifjúsági kiadásból emeli át Király István (Király, 119). Köszönöm opponenseim és baráti olvasóim szakértő véleményét és előremozdító javaslatait, diákjaim kérdéseit, meglátásait, és természetesen nagyon köszönöm a családomnak, főként feleségemnek és édesanyámnak. Jegyzet Rónay György, Kosztolányi Dezső: Aranysárkány = R. A polgári művészet képviselője. Magányos, mint Anna-ok: a humanista szemléletet tükrözik az érdekemberekkel szemben. Nagy Nóra = K. E., Baudelaire ajándéka, Pécs, Jelenkor, 1994, 98–109. Valójában azonban reflektál a mű értelmezésbeli hagyományaira, és el is mozdul tőlük: megjeleníti a történelmi kontextust, az arra rezonáló mikrokörnyezetet, és a narrátorral felerősíti a regény színszerűségét elidegenítő anekdotikusságot. Jegyzet Dobás Kata, Az átdolgozások "hasznáról és káráról", Forrás, 2009/9, 42–45, 50. Emberként tekint rá -> Anna elkezd emberként viselkedni (beszél, szépítkezik) -> idővel Jancsinak csak "test" -> abortusz: a benne bontakzó emberi lény elvesztése.