Hányan Játsszák A Kosárlabdát

Kezdőként emlékezzen arra a kérdésre is, hogy hányan kosaraznak? Négy férfi és három női osztályban, 24 egyesületben 1200 játékos játszotta a kosárlabdát - jelent meg a cikkben. A kiírás néha egyszerű «körmérkőzés», néha pedig bajnoki jelleggel történt. Király István, a magyar csapat kapitánya: "Amit bemutattak, a kosárlabda igazi művészete volt. A játékot két-két öt fős csapat játssza. "Olvasóink nem is tudják, de eláruljuk: Bucsánszkynál csak Bóka Andor lelkesebb híve a kosárlabdázóknak. Válaszok 189. hányan játsszák a kosárlabdát?

Írj választ, oszd meg a tudásod másokkal! Ettől függetlenül az országos bajnokság kiírása még nagyon távoli, de az ehhez szükséges első lépés megszületett, mivel felismerve a kosárlabda népszerűségét a Magyar Atlétikai Szövetség 1925-ben szárnyai alá vette a sportágat. Eleinte a labdarúgás, később 1927-től kezdve pedig külön rovatban foglalkozott ezekkel a mérkőzésekkel dicséretet érdemlő pontossággal, részletességgel és ügyszeretettel.

Az arany sorsa rögtön az első meccsen eldőlt, amikor a házigazda litvánok egy ponttal verték a letteket és ezzel megvédték címüket. Az első körmérkőzésben 5 egyesület vett részt. 123 éve, 1892. január 15-én fektették írásba a kosárlabda 13 alapszabályát - a springfieldi YMCA iskola újságjában kapott helyet a "13 parancsolat". A válasz nem is olyan nehéz (? Kuncze tehát nem mással, azzal a játékkal foglalkozott az elejétől fogva, amelyet fűzős bőrfocival játszottak, s a labdát a póznára erősített, a földtől a maival megegyező távolságban levő kosárba kellett bedobni. "A" győzelmével a "B" csapatuk felett gyakorlatilag már meg is nyerte a MASz ifjúsági körmérkőzést. Ugyanis már szeptember közepén is túllépett a naptár, amikor a szövetségnek még mindig se híre, se hamva.

Nagy erőkkel készültek a Székesfővárosi leány- és fiú középiskolák 1930-ban rendezett II. Mindegyik csapat részére 2-2 cserejátékos volt engedélyezve, a cserejátékost csak két ízben lehetett cserélni a mérkőzés folyamán. A Vas utcaiak hamar megkedvelték és játszani akarták. Végeredményben a japánok győztek. A 7-es méretű kosárlabdák kerülete 29, 5 hüvelyk, normál súlyuk pedig 22 uncia. A gólokat szerezték: Boldizsár 14, Rózsa 2, Kozma 2, Zetkei 5, Szamosi 2. A mérkőzés végére újra porondra lépett az első csapat és hatalmas végküzdelemben 38:15 arányban két vállra fekteti a bolgár legénységet. Kilépve a kronológiából érdemes megállni egy kis kitérőre. Nagy előnye a játéknak, hogy télen a tornateremben, nyáron a szabadban űzhető ("... a szabadtéri pályákon, miután sokkal nagyobbak a fedett pályáknál, természetesen sokkal jobban kidomborodott a játék szépsége, az itteni játék nagyobb ügyességet kíván a csapatoktól... " - írta Pluhár István, a szerk. Időközben a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség Technikai Bizottságának elnöke lett! Adja meg a választ a legilletékesebb, az az ember, aki szinte mint egy misszionárius, Magyarországon a legtöbbet tette a játék elterjesztéséért. Írta Hepp Ferenc dr. 1942-ben a Testnevelésben megjelent cikkében (XV.

Készült a Nemzeti Sport, a Népsport, a Képes Sport anyagainak felhasználásával. Bizonytalan minden, egyelőre tizenkét hétre gondolkozunk előre, és természetesen minden változáshoz alkalmazkodunk. Másrészt a szabálytalanság egy másik játékos szándékos szabálysértése. A játékos nem futhat a labdával. Mozgásban tart, és ez emeli a pulzusszámot. De hogy egy pozitívumról is essék szó, a három évvel korábban Münchenben járt tanulmányi csoport vezetője, Barna Jakab Újhelyi Sándorral párban 1915-ben megjelentette a "Játékkönyv a serdült ifjúság számára " c. 250 oldalas könyvet. Keresztény Társaskör örökös tiszteletbeli tagja, a MOTESz tiszteletbeli elnökségi tagja, a III. Elérkezett a záróünnepség. Játszótéren többször rendezett játéktanfolyamot az elemi iskolai tanszemélyzet számára. A 7-es méretű kosárlabdák a legtöbb férfi professzionális kosárlabda-szövetség, valamint a férfi főiskolai és középiskolai kosárlabda bajnokság szabványos labdaméretei. De hagyjuk is a tornát egy időre, annál is inkább, mert 1933-ban a MASz Kosárlabdajáték Bizottsága az első hivatalos kosárlabda bajnokságot kiírta tizennégy csapat jelentkezése mellett. Hány félidő van a kosárlabdában? A két háború közötti kultúrpolitika jelentős vívmányaként 1925-ben létrejött a Magyar Királyi Testnevelési Főiskola.

Én a kosárlabdásokkal várakoztam, amikor a búcsúztatáshoz kijött az akkori sportvezetés küldöttje és ott közölte, hogy a legfelsőbb sportvezetés az előző napi ülésén úgy határozott, hogy a kosárlabda válogatott nem vesz részt a játékokon, mert annak nincs esélye az eredményes szereplésre. Előre kijelölt védők helyezkedtek úgy, hogy a kosárra veszélyes játékosok útját elzárják. Az viszont igenis új, hogy 1940-től már Hepp Ferenc dr. az első számú szervezője a játékvezető képzésnek és vizsgáztatásnak. Minden szempontból nagyon izgalmas az október 5-i Kosárlabda Híradó. A csapat részvételi költségeit már be is fizették, annak ellenére is, hogy azok esetleges visszatérítésére nem volt lehetőség. Dr. Szukováthy Imre, a TF igazgatójának előszavában ez áll: "Nagy örömmel értesültem arról, hogy két kiváló testnevelési pedagógus, Budai Anna és Kuncze Géza vállalkoznak arra, hogy kartársaik munkájának megkönnyítésére gyakorlati anyagot állítanak össze és azt könyv alakban megjelentetve, közkinccsé teszik. Gyeplabda és labdarúgó mérkőzéseket is vezetett. A körmérkőzés kétfordulós, az első fele teremben, a másik szabadban zajlik.

Elvégre egyszerre kell figyelni hat-nyolcszáz gyerekre ugyanazon a komplexumon belül" − magyarázza Mészáros. A résztvevő 9 csapat hatalmas küzdelmet vívott a győzelemért és a megelőző közös tréningeknek már itt meg is látszott a hatása, mert minden egyes mérkőzésen, a komoly és céltudatos munka eredménye fokozódó mértékben jelentkezett. A labdát bármely irányba lehet ütni egy vagy két kézzel, de soha nem zárt ököllel. A lépés mögött többek között a tanulóifjúság edzettségének és munkabírásának növelésével kapcsolatos elvárás állt. A férfi főiskolai bajnokságot a MAFC, a nőit a TFSC nyerte. A következő meccsek sem jöttek be, a BEAC pálya sem hozott szerencsét, előbb két ponttal volt jobb a lengyel főiskolás válogatott (19-21). "Örömmel állapítható meg, hogy a rendelkezésre álló kevés idő alatt a kijelölt testnevelési programunkat teljes egészében megoldottuk. Egy csapatnak mindig 4 játékosnak kell lennie a pályán. A játék időben korlátozott és négy részre tagolódik, az ún szállás. Eszerint úgy a fiú, mint a leány polgári és középiskolák részére kosárlabdabajnokságot ír ki.

A játék egyéni alapú, és a cél az, hogy pontosan 21 pontot szerezzen az ellenfelek előtt. Föld- és Szőlőművesek Egyesülete és a MOVE Óbudai Torna-Egylet elnöke, a III. Testgyakorló körünk növekvő forgalommal működvén, győzteseit mindenkor éremmel tüntette ki, vagyonát gyarapítva. Leginkább az FTC és az MTK megjelenése nyomott sokat a latban és már lehetetlen volt nem észrevenni a kosárlabdát. Írja ki a KISOSz minél előbb kosárlabda bajnokságát úgy Budapesten, mint a vidéki összes kerületekben. A rövid kis kitérő után vissza a kiindulóponthoz, 1912-höz és a Németországba utazott magyar csoporthoz, melynek vezetője Barna Jakab elemi iskolai igazgató volt.

Az Országos Sportközpont (OSK) Alkotmány utcai tanácstermében tartott alakuló közgyűlésen Tatár István ügyvezető alelnök a MASz nevében búcsúzott a kosárlabdázóktól: ".. ő fanatikus lelkesedésük és sportszeretetük mindenkor emlékezetes marad azok számára, akik az atlétaszövetségben a hétfői intézői napokon találkoztak velük... ". A lap első évfolyamának januári számában "Súlygolyógyakorlatok"-at közöl. A Springfield College öregdiákja, James Naismith a College végzős hallgatójaként találta fel a kosárlabdát az egyetemen 1891-ben. Három feladatot tűzök elétek: a lélek ápolását, a jellem fegyelmezését és a testi erő fejlesztését. A kiadvány előszavában Kuncze Dr. Purebl Győző tanügyi tanácsnok őméltóságát emeli ki, mint a "testnevelő tanárok legjobb akarója, a magyar sportnak mindenkori és minden akadályokat leküzdő támogatója. Milyennek látta ekkorra a játékot Kuncze Géza, közel másfél évtizeddel azután, hogy életében először találkozott vele? A kultuszkormányzat a Trianon utáni kor szellemének megfelelően ("Mindent vissza! ") Tessék elképzelni egy tornatermet, fűrészporral felhintettet, körül a fal mellett elszánt kosárlabdadrukkereket, akiket átlag félpercenként a bordásfalhoz lapítanak. A sajtó feltűnő módon határozottan állt ki a válogatott mellett és szorgalmazta a csapat kiutazását Berlinbe, sőt már a japánok elleni felkészülési mérkőzés előtt kész ténynek könyvelte el az utazást. A kosárlabda hazánkban az egyik legnagyobb népszerűségnek örvendő csapatsport. "A magyar kosárlabdázók annak ellenére, hogy két éve nem játszottak nemzetközi mérkőzést, meglepő eredményt értek el: 25:12 arányban győzték le a bolgárokat. A kosárlabda társadalom számára legalább akkora volt az öröm az 1941. november 26.

Kosárra tartó, leszálló ágban lévő labdát tilos védekező játékosnak blokkolnia. A két szövetség között dúlt a harc, hogy melyik nevezzen a játékokra. "A MOTESz is beleavatkozott a kosárlabda ügyekbe, jogot formálván a játék felügyeletére és irányítására. Nincs olyan iskolai értesítő, mely ne tudósítana az adott esztendő sportsikereiről. A program egyben komoly társadalmi esemény is volt, melyen a német követtől a magyar sportvezetés krémjéig a díszpáholyban gyakorlatilag mindenki megjelent, aki ezen a téren akkor számított. A Vas utca 9-11. szám alatt fekvő telken, amelyen éveken keresztül kis óvodaépület állott, négyemeletes palotát emelt, amely az utca házai közé iktatva, a szűk fronton főleg merész függényes szerkezetével, erősen kiképzett pilléreivel, a vasépítkezés szilárdságával már messziről elárulja, hogy ennek az épületnek a bérházak megszokott sorai között ünnepélyes rendeltetése van. Ehhez a pénzt a szövetség, a Műegyetem közösen a játékosokkal előteremtették, csak a magyar olimpiai vezetők igenje váratott magára. A Képes Sport vállalta magára azt a feladatot, hogy 1939-től kezdve "A magyar jövő pillérei" címmel folyamatosan ismertette a legsportosabb magyar iskolákat, személy szerint is bemutatva azok legkitűnőbb sportolóit, köztük rengeteg kosárlabdázót és a játékkal magas szinten foglalkozó tanárokat is.