Majmok Bolygója Háború Kritika

Thu, 04 Jul 2024 20:16:35 +0000

A majmok bolygója előzménytrilógia az eredeti, 1968-as filmet követő alkotások koncepcióit dolgozza meglehetősen színvonalas formában. Elkészült az új Majmok bolygója-trilógia befejező része, ami a műfaj kedvelői számára katartikus élmény lehet, ám a szkeptikusokat nem feltétlenül nyűgözi le. PRÉMIUM Önkéntes Nyugdíjpénztár. A filmben szereplő minden katona és civil realisztikus, hétköznapi karakter. A majmok bolygója: Háború ugyanis egyszerre egy bámulatos teljesítmény és egy óriási csalódás. A morális kérdések mellett a filmet a CGI és a színészi alakítások húzzák. A trilógiát lezáró rész egy lélegzetelállítóan hatásos csatajelenettel veszi kezdetét. Jason Bourne - kritika. Ismét egy mélyreható, a látványt és a tartalmat sikeresen ötvöző alternatíváját mutatta fel a felszínes és gyorsan feledhető popcornfilmeknek, de önmaga legjobbját, vagyis a második részt azért nem tudta felülmúlni. A Majmok bolygója - háború című filmmel viszont nem ez a baj. A sok potenciált rejtő anyagot tíz évvel később porolták le egyből egy trilógiával, amelynek záró részét 2017-re tűzték műsorra. A nyolc napos akció legfontosabb résztvevői azok Nagy-Britannia déli partjairól induló civil "kishajók" voltak, amelyek kellően közel tudtak menni a parthoz, hogy a csapdába esett katonákat felvegyék.

Majmok Bolygója Háború Teljes Film Magyarul

Ez a CGI-mesterek kifogástalan munkája mellett főleg Andy Serkinsnek köszönhető, aki Hollywood furcsa lényeinek első számú megtestesítője – ő volt egyébként a Gyűrűk ura-filmekben Gollam, és a King Kongban az óriásgorilla. Star trek - Mindenen túl - kritika. Az ezután, 1970 és 1973 között futószalagon gyártott négy folytatás meg sem közelítette az eredeti mű színvonalát (Charlton Heston a második részben csak néhány percre volt hajlandó feltűnni), a társadalmi és politikai mondanivaló helyét átvette egy folytatásos szappanopera, melyben az ember kontra majmok felállással játszadoztak az alkotók. Az előzménytrilógia első, illetve második részében is ott volt Serkis, mint Cézár, de ennyire eggyé válni a karakterével, mint A majmok bolygója: Háborúban még nem láttuk a színészt. A majmok mozdulatai, reakciói, arckifejezései lenyűgözőek, mintha a Weta nem is ugyanabban a ligában játszana, mint a többi trükkgyár, beleértve az ILM-et, aminek a Csillagok háborúja VII horrorisztikus Tarkin admirálisát vagy Leia hercegnőjét köszönhettük. A helyzetet persze nem könnyítette meg, hogy az amúgy zseniális alapötletet igencsak túlhasználták annak idején, hiszen majdhogynem öt éven belül négy folytatás is született a hetvenes évek elején, s mindegyik egyre feleslegesebb és egyre érdektelenebb lett, hiszen az első rész szívszorító zárlatát már megközelíteni sem lehetett. Nagy dramaturgiai újdonság, hogy cselekmény a csimpánz szempontját helyezi a központba és a rendező mindenképpen azt akarja elérni, hogy a néző ne az embernek, hanem a majomnak szorítson.

Majmok Bolygója Háború Kritika 2

Ez a rész le fogja zárni a trilógiát, a franchise-t azonban biztosan nem (már tervben van a negyedik rész). Az új premierfilmeknek hála ezúttal három produkció is búcsúzni kényszerült a TOP 10-től: többé már a Verdák 3-at, a Transformers: Az utolsó lovagot és A szerencse házát sem találjuk a legjobbak között. Se az 1968 és 1973 közötti 5 epizódot, se a 2001-es remake-et nem kedvelem különösebben. Pedig elsőre nem úgy tűnt, hogy jó ötlet a majmok életét bolygatni, főleg Tim Burton meglehetősen bénácska remake-je után, de megtörtént, és ennél jobb nem történhetett volna. Emberek és majmok csaptak össze, az emberek harc közben sikeresen felvették a kapcsolatot egy hadsereggel, akik így San Francisco felé vették az irányt. A Majmok bolygója: Háború nagyívű és klasszikus igényű film, rengeteg rendezői és színészi bátorsággal, gondolkodással, arcokra írt érzelmekkel. Akkoriban Amanda Silver és Rick Jaffa forgatókönyvírók lényegébe véve egy emberi karakterdrámát építettek fel egy csimpánz köré. Inkább átvált road-movie-ba, amely során a bosszúvágytól hajtott Caesarnak elsősorban a saját démonaival kell megküzdenie. Hisz A majmok bolygója: Háború nincs egyedül azzal, hogy remekül sikerült. Nem folyamodik olcsó, igénytelen eszközökhöz, hogy mindenki számára megfeleljen, helyette kőkemény valósággá varázsolja a bolygóért folytatott küzdelmeket. Való igaz, a film a kelleténél talán többször ülepedik le, az előző két rész után pedig már-már átverés, hogy mennyire elfelejtették a készítők, hogy ez azért egy akció-kalandfilm is.

Majmok Bolygója Háború Kritika Videa

Nos, naivan azt hihetnénk, hogy Matt Reeves elbíbelődhetett a trilógia záró darabjával, hiszen három év telt a második bemutatója óta. Az a látványvilág, az a részletgazdagság, ami a majmok ábrázolásakor az arcunkba mászik, az valami elképesztő, a majomcsorda minden egyes tagja úgy néz ki, mint egy valódi csimpánz a sarki állatkertben, a mozgás nem darabos, nem művi, a bundájuk szőrszálai nem úgy mozognak, mint a nádas a Balaton partján, hanem mint egy állat bundája. Ráadásul a befejező rész bővelkedik a tanmesékben, a gyengébbek kedvéért dialógusokkal van a szánkba rágva a mondanivaló. Ez volt A majmok bolygója, amelyben a világháborúktól és atomfenyegetettségtől megrettent emberiség sötét pesszimizmusa bukkant felszínre, ahol már arra sem vagyunk méltóak, hogy a Földet kezünkben tartsuk. Egy apró oldalvágás a zenére: Michael Giacchino zeneszerzői karrierje szépen indult a 2009-es Star Trekkel, de aztán beleszürkült az amúgy nem túl erős mezőnybe. Az újkori Majmok bolygója franchise a 21. századbeli intelligens blockbusterek tökéletes mintapéldánya. Most már biztos: A majmok bolygója eddigi három előzményfilmje olyan egységet alkot, aminek ott a helye minden idők legjobb trilógiái között. Az új Majmok Bolygója trilógia (amit ezek után csak rebootoknak fogok nevezni) a látványfilmek azon csoportjába tartozik, ami a CGI-t nem arra használja fel, hogy a nézőt minél inkább lenyűgözze, hanem arra, hogy még jobban bevonzza és hogy a szereplők hitelességét erősítse.

Majmok Bolygója Háború Kritika Online

Az emberek egyre keményebben lépnek fel a majmok ellen, célpontjuk pedig maga a vezető, Caesar. A Majmok Bolygója: Háború-t nagy várakozás előzte meg, tekintve, hogy a trilógia első két része mind a kritikusok, mind a közönség által pozitív visszajelzéseket kapott. Kevés ennyire tudatosan és okosan felépített, kerek történet van mostanában a moziban, pedig a futószalagon gyártott blockbuster-sorozatok korát éljük. Tulajdonképpen a Fox fű alatt tolta a három filmet mozikba, mintha még mindig szégyellnék magukat a Mark Wahlberg és Tim Roth főszereplésével készült 2001-es Tim Burton-filmért. Átsüt rajta az őrület. Bár Koba meghalt, a forradalomból a majmok így is vesztesen kerültek ki, ugyanis ekkor már tisztán látszott, hogy a békés együttélés már nem lehetséges. A harmadik epizód egy az egyben Cézár bosszúsztorija, így egy picit szögegyenesebb is, mint mondjuk az előző film volt, de azért szerencsére nem egy egyszerű majmos akciófilm kerekedik ki a Háborúból. Hiába ismerjük és tudjuk már jó előre, mi van a tarsolyában, Caesar fájdalma, őrlődése, az embertelenségben sorra megragadott emberi pillanatok olyan hatással bír, ami az idei év során egészen példátlan, és ez nemcsak Serkis hihetetlen játékának és az ezt egyre emberibbé tévő CGI-nak köszönhetjük, hanem annak, hogy rendezőnk tökéletesen érti és érzi ezeket a pillanatokat, és maga is együtt lélegzik velük.

Hiszen egy háborúban minden félnek nyomós oka van a másik kiirtására. A Lázadás, a Forradalom és a Háború egy kerek egészet alkot, elkerüli azoknak a sokrészesre tervezett popcorn moziknak a hibáit, amelyeken látszik, hogy nem egy előre kitalált és megtervezett koncepció alapján vannak betervezve a további részek, inkább a siker és a nézői visszajelzések alapján találják ki a továbbiakat. A zene, a fényképezés, a színészi alakítások (Harrelson hozza a formáját) mind-mind hibátlanok, még a szinkronra sem lehetett panasz. Gamekapocs értékelés: 8. Míg a Forradalom-ban egy pillanatra sem tört meg a varázslat, a Háború rövid időszakokra vontatottá vált, a fináléhoz közeledve pedig olyan hibákat követett el a rendező, amelyek addig nem volt jellemzőek rá. A frissen behozott mellékszereplők (Rossz majom és a kislány) üde színfoltok és kicsit segítenek fellélegezni a filmet egyébként teljesen átszövő sötét, háborús hangulatból úgy, hogy közben a maguk tragédiájával mégis hozzátesznek történet mondanivalójához.

Ezt a mentalitást a három évvel később érkező Forradalomban is megőrizte, mi több, abban teljesedett ki igazán, hála hús-vér karaktereinek, hibátlanul felépített szerkezetének és jól átélhető konfliktusainak. Minket – a maga bőrében. Számomra a Lázadás egy mestermű volt, de még így sem közelítette meg a Forradalom szintjét, amit mai napig a kedvenceim között tartok számon. Cézárt emiatt gyötri is a lelkiismeret, méghozzá Koba, egykori riválisának formájában, aki álmaiban kísérti őt.

Máris veszít varázsából, amikor hirtelen belevág egy nagy monológba. És nyilván az is meghatja az az embert, amikor bármilyen történetben bárki elveszíti a családját. Szomorú, masszív, erőteljes sci-fi akciófilm van kilátásban. Én speciel sajnálom, hogy nem lesz negyedik rész is. Caesar karaktere az egész film alatt nem semmi eseménysorozaton megy át, aminek köszönhetően ismét bebizonyította, hogy ő a legnagyobb vezető a majmok között.

4 Az 1 Ben Babakocsi, 2024 | Sitemap

[email protected]