Petőfi Sándor Az Alföld Elemzés
A sas motívumához kapcsolódóan először lélekben a táj fölé emelkedik, és onnan tekint le rá. Ne dögönyözze kend csikóit, Ne dögönyözze kend, kocsis, Fölérünk Pestre, ott leszünk tán. Alig van egy arasznyira. Olvassuk most el a verset! Itt ringatták bölcsőm, itt születtem. A vers tartalmi tagolása. Szerkezete: Az első versszakban a beszédhelyzet bemutatása történik, könnyed hangulatot teremt a szójáték. Petőfi sándor az alföld vers. S kék virága a szamárkenyérnek; Hűs tövéhez déli nap hevében. Ő volt az, aki a síkságot, a rónát tájeszménnyé tette, szemben a romantika hegyvidéket kedvelő tájeszményével. Petőfi Sándor: UTAZÁS AZ ALFÖLDÖN. Kenyér az ördög asztalán. Igaz, volt egy-két költő, aki leírta az alföld szépségeit, de nem azzal a szeretettel és líraisággal, mint Petőfi. Ez már dinamikus kép, a természeti erők vad kavargását ábrázolja. A kereket öleli meg.
Petőfi Sándor Az Alföld Vers
A romantikus tájeszmény vs Petőfi tájideálja. A látványelemek térbeli elrendezése. A vers Petőfi tájköltészetének első és egyik legismertebb darabja, amely szülőföldjét, az alföldet mutatja be.
Művében a folyó ellentétes tulajdonságait ábrázolja, a folyó olyan, mint egy ember. A 12 versszakban újra érzelmeit fogalmazza meg, vallomás keretében, melynek képei V. M. : Szózatára utalnak. Méneseknek nyargaló futása. Zúg a szélben, körmeik dobognak, S a csikósok kurjantása hallik. Ráérős, kedélyes, körülményes mesélésbe kezd a lírai én, azt az érzést kelti az olvasóban mintha egy meleg szobában ülne, és onnan tekintene ki. A romantika a vadregényes, zord tájakat, a hegyes-völgyes vidékeket kedvelte. Az élet itt is lelassult, szinte megállt, ezt a lassúságot érzékelteti az ötödik versszak, ami a béres pipára gyújtó minden apró mozdulatát közli. Petőfi sándor az alföld. Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 2. oldalra! A vers keletkezésének körülményei. A tanyáknál szellők lágy ölében. A tizedik versszakig nézőpontja szűkül, a tizedikben ér legközelebb a tájhoz, majd a tizenegyedikben megint a messzeségbe tekint, tehát ezáltal a végtelenségbe nyitja ki a leírást. Néz, s megettök, mint halvány ködoszlop, Egy-egy város templomának tornya. Petőfi alföld-ábrázolásának újdonságai. Széles vályu kettős ága várja.
Megpihenni tarka gyíkok térnek. A puszta télen című verse 1848 januárjában keletkezett. Ott tenyészik a bús árvalyányhaj. Fölöttem a felhő, oly terhes, Szakad nyakamba zápora. Idejárnak szomszéd nádasokból. A környéket vígan koszorúzza.
Petőfi Sándor Az Alföld Youtube
A vers fő motívumai a címben is megjelölt alföldi táj, különösen a Duna-Tisza köze, valamint a Kárpátok, amellyel ellentétbe állítja Petőfi a rónát. A költő a romantika tájideáljával(kárpátok) szembe helyezi az alföldet. A mű szerkezete: az első és második versszakban a lírai én megfogalmazása történik. A második és harmadik versszakban a természetet mutatja be Petőgatív festéssel teremt elégikus hangulatot. Még megérem, Hogy végre hallá változom. Ott vagyok honn, ott az én világom; Börtönéből szabadúlt sas lelkem, Ha a rónák végtelenjét látom. Hogy így fizess szerelmemért! Messze, hol az ég a földet éri, A homályból kék gyümölcsfák orma. Nemcsak leírásra találta alkalmasnak, hanem szerette is, hiszen a szülőföldje volt. Az alföld költői eszközei, hangulata, verselése. A 4-6 strófáig az emberi világ ábrázolása történik a műben. Petőfi sándor az alföld youtube. Csakugyan az lesz... a záporban.
A vers megszerkesztése ugyanúgy ahogy a tartalom is a végtelenség érzetét kelti. Ringatózik a kalászos búza, S a smaragdnak eleven szinével. Felröpűlök ekkor gondolatban. Tán csodállak, ámde nem szeretlek, S képzetem hegyvölgyedet nem járja. Ma már furcsának tűnhet, de Petőfi előtt az alföldi táj nem volt költői téma, minthogy a romantika korában vagyunk, és a síkság nem számított romantikus helyszínnek. Kérlek válassz a lenyíló mezőből: A romantika vadregényes tájaival szemben Petőfi az Alföldet választotta témának. Itt bemutatja a tájat. Az alföld előzményei Petőfi lírájában. Ily érzékeny szived vagyon, De, szó ami szó, jobb szeretném, Ha nem szeretnél ily nagyon. Apró életképekben ábrázolja az alföldet (gulya, ménes, nádas) majd egyre közelebb kerül a földhöz, szinte lehajol(nyárfaerdő, gyíkok). A téli táj mozdulatlan, néma, élettelen, a hiány világa.
Petőfi Sándor Az Alföld
7-8 versszakban újra kitekintük a természetbe. Délibábos ég alatt kolompol. Vagy tán e zápor és ez a sár. Az emlékezetműködést imitáló képalkotási módszer. Épen szerelmemért a bér? A tájversekhez tartozik az Alföld című műve, melyet 1844-ben írt. 9 versszakban a hasonlatból kinövő megszemélyesítésben egymásba fonódik a természeti és a társadalmi sík. A csárdánál törpe nyárfaerdő. Fenyvesekkel vadregényes tája! A Tisza című versét 1847-ben írta. A vers műfaja, Petőfi tájleírásának jellemzői. Hogy engem ennyire szeretsz, Hogy távozásom így megindít, Hogy ilyen bánatot szerez; Örűlök rajta, hogy irántam. Már az itéletnapon is. Domborodjék a sir is fölöttem.
Szép vagy, alföld, legalább nekem szép! Azt az érzést kelti, mintha a természet mozdulatlanságával szemben a társadalom valamiféle végső megoldás felé haladna. A sík vidék mivel nem korlátozza a távolba látást, a korláttalanságot, a szabadságot jelenti neki. Fontos még a sas motívuma is. Nem csak ez kelti a veszélyeztetettség érzését, hanem a betyár alakja is, akinek sorsát az utolsó hiányos mondatok ábrázolják. "kameramozgatás" szerkesztési technika. A Petőfi előtti alföldábrázolás irodalmunkban.
Vagy fekete kovász talán? Kis-Kunságnak száz kövér gulyája; Deleléskor hosszu gémü kútnál. Túl a földön felhők közelébe, S mosolyogva néz rám a Dunától. Itt borúljon rám a szemfödél, itt. A vers szövege (olvassátok végig, lehetőleg kétszer is: először magatokban, lassan, értelmezve, aztán hangosan). Mit nekem te zordon Kárpátoknak. Bundám dohányzacskómra adtam, Hogy az maradjon szárazon. Bucsúkönyűid ömlenek, S karod a sár, amely helyettem. A következő szerkezeti egység a harmadik strófától a tizenegyedikig tart. Áll magányos, dőlt kéményü csárda; Látogatják a szomjas betyárok, Kecskemétre menvén a vásárra. Tulajdonképpen Petőfi volt az, aki "felfedezte" az alföldet a magyar irodalom számára és népszerűsítette is mint speciálisan magyar tájat.
A vadlúdak esti szürkületben, És ijedve kelnek légi útra, Hogyha a nád a széltől meglebben. Statikus, azaz állóképszerű képet fest a téli tájról.