Mennyivel Emelkedik A Kötelező Biztosítás Károkozáskor

Amennyiben személyi sérüléses kára kötelező biztosítás alapon térül, akkor javasoljuk, hogy kárigényének a biztosítóhoz való benyújtását megelőzően kérjen tanácsot. Szükség esetén hívja a Mentőket! Erre a kártérítés kifizetésével kapcsolatos írásbeli értesítéstől számított 45 napon belül van lehetőségünk, így bőven van időnk eldönteni, hogy szeretnénk-e élni vele. Hasznosnak tartja ezt a cikket? Ha nem a saját gépkocsiját vezette, akkor is informálnia kell a másik felet a jármű üzembentartója felelősségbiztosítójáról és biztosítási kötvényszámáról. Hogyan zajlik a koccanás kárrendezése? Amennyiben casco szerződése tartalmaz kiegészítő balesetbiztosítást, úgy az abban meghatározott feltételek alapján fix kártérítési összeg illeti meg. Utolsó módosítás: 2020. A külföldön elszenvedett casco káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés időpontjától kell számítani. Így aztán amikor az autósnak arról kell döntenie, hogy kifizesse-e a kárt, megéri-e ez neki, úgy kell megtennie, hogy nem tudhatja, végül is mennyivel emelkedik majd a károkozás miatt a kgfb-díja. Akár egy parkoló, akár egy mozgásban lévő autóban teszünk kárt, nagyon fontos, hogy vállaljuk a felelősséget, és károkozás esetén ne hajtsunk tovább, még akkor sem, ha az okozott kár enyhe. Kötelező biztosítás esetén a biztosított 8 napon belül köteles saját biztosítójának a bejelentést megtenni, valamint a biztosító által kért felvilágosítást megadni.

Az úgynevezett károkozói pótdíj alkalmazását egy 2011-es NGM-rendelet teszi lehetővé, gyakorlatilag korlátozás nélküli felhatalmazást adva a biztosítóknak – vázolta a helyzetet az ügyvéd. Szinte átláthatatlan, melyik biztosító milyen esetben, milyen korrekciót alkalmaz, mert az erre vonatkozó részletszabályaikat sokan közülük 50-60 oldalas apró betűs üzletszabályzatukba rejtik. Nem szabad elfelejteni, hogy a végső döntés a felelősség kérdésében a biztosítóé, ugyanis a biztosítót nem köti a károkozó nyilatkozata, sőt adott esetben még a rendőrségi határozat sem. Valójában azonban mégis emelkedik, akár meg is többszöröződhet, úgy, hogy közben a bonus-malus besorolása nem változik.

Az érvényes kötelező biztosítással nem rendelkező, de ismert üzembentartó által okozott károkat a Kártalanítási Számla kezelője rendezi (szívességi- vagy előzetes cascora történő kárfelvétel alapján). Az Alapvető Jogok Biztosának küldött megkeresésben néhány extrém példát is említenek, milyen hátrányos következményekkel járhat, hogy a biztosítók szabadon szabják meg a károkozói díjakat. Törekedjen megegyezésre! A szélvédőre, az ablaktörlő lapát alá). A hajrában a Magyar Autóklubhoz egyre több panasz érkezett aránytalannak érzett díjemelések miatt, és az ügyet megvizsgálva az érdekvédelmi szervezet indokoltnak tartotta az Alkotmánybíróság megkeresését – tudtuk meg a Magyar Autóklub jogi és érdekvédelmi bizottságának elnökétől, Kovács Kázmér ügyvédtől. Hasznos tanácsok káresemény bekövetkeztére. Ennek azonban számos veszélye lehet: egy jelentéktelennek tűnő kár is járhat komolyabb karosszériasérüléssel, vagy más rejtett károsodással, így elképzelhető, hogy hiába állapodunk meg a károsulttal, később számonkér majd rajtunk egy nagyobb összeget. Ha nem találjuk a helyszínen az autó tulajdonosát, készítsünk képeket a járművekről, kérjük el az esetleges szemtanúk elérhetőségét, és hagyjuk meg a tulajdonos részére a mi elérhetőségünket is.

Személyi sérülés, külföldi gépjármű, vagy a károkozó személyével kapcsolatos vita esetén értesítenünk kell a rendőrséget is, egyéb esetben ettől el lehet tekinteni. Külföldön elszenvedett kár esetén még külföldön fel kell keresni a károkozó biztosítóját a kár bejelentése érdekében. Ezért lényeges, hogy a baleset bekövetkezése után megőrizzük tárgyilagosságunkat és minden lényeges adatot, illetve körülményt leírjunk. Ettől független kérdés, hogy mivel az autós szerződéskötéskor csak az alapdíjat ismeri biztosan, megtévesztőnek is mondható az egész díjszabás. Károkozás esetén a biztosító pótdíjat állapít meg, amellyel arányosan nő a kötelező biztosításunk díja: ez az úgynevezett "malus". Ezekkel a lépésekkel biztosíthatjuk, hogy ha eljárás is indul ellenünk, bebizonyosodjon, hogy mi mindent megtettünk, hogy elérjük a károsultat. Megállást követően meg kell győződni arról, hogy van-e valamilyen oka rendőri intézkedés kérésének, amely személyi sérülés esetén kötelező, vitatott baleseti helyzetben pedig ajánlott. Ha a másik fél megtagadja az együttműködést, akkor írja fel a gépkocsi forgalmi rendszámát, gyártmányát, típusát, színét, hogy a rendőrség megfelelő információval rendelkezhessen a tulajdonos felderítéséhez. Amennyiben nem jelentjük be a kárt a biztosítónak, a károkozó bonus-malus besorolása nem változik, így a következő biztosítási időszakban nem nő pótdíjjal a kötelező biztosítás éves díja. Nézzük a részleteket! A károsult a kárbejelentést megteheti a kárfelvételre jogosult márkaszervizekben is, ahol nem csak a kárfelmérést végzik el, hanem segítséget kap a kárrendezés lebonyolításában is, ezért javasoljuk, hogy sérült gépjárművét vigye vagy szállíttassa be a legközelebbi márkakereskedésbe. Alkotmányossági szempontból elfogadhatatlan ez, hiszen a kgfb-törvény a miniszternek nem adott felhatalmazást arra, hogy a biztosítók gyakorlatilag megkerülhessék a miniszteri rendeletben foglaltakat, hogy erre feljogosítsa őket. Négyszeresére is hízhat a díj. Ráadásul akkor is alkalmazhatják ezt, ha a károkozó autós úgy dönt (erre 45 napon belül van lehetősége), hogy inkább kifizeti a kárt, csakhogy ne emelkedjen a díja.

A 13 kgfb-s biztosító közül szinte mindegyik alkalmazza a károkozás miatti pótdíjat, amely jelentősen és előre nem látható módon drágítja meg a kötelező biztosítás díját. A probléma az, hogy a biztosítók a bonus-malus rendszeren túl az esetleges károkozás figyelembe vételével további drágítást alkalmazhatnak, és többségükben alkalmaznak is. Ez így nagyon nehezen áttekinthető még az alkuszok számára is, nemhogy az autósok számára. Károkozás esetén ne hozzunk elhamarkodott döntéseket, és mindig vállaljuk a felelősséget – jobban fogunk járni! Vagyis feltételezi, hogy amennyiben rendezi a kárt, nem fog emelkedni a díja. Igaz persze, hogy a biztosítási évforduló előtt átmehet egy másik biztosítóhoz, ha drágállja a régi biztosítónál az új kgfb-díjat, csakhogy a károkozáskor azt sem tudhatja, hogy a másik/többi biztosítónál mennyi pluszdíjat kell majd lerónia a károkozás miatt. A baleset után a bekövetkezett kár nagyságától függően érdemes a bonus-malus fokozatának alakulása miatt - amennyiben az okozott kárnál biztosítására a bonus-malus rendszer vonatkozik - mérlegelés tárgyává tenni a kár kifizetésének vállalását. A balesetet a károsult és a károkozó biztosított is köteles - a baleseti bejelentő bemutatásával - a biztosítójánál bejelenteni.

A biztosítók saját belátásuk szerint drágíthatnak. Megtévesztő, átláthatatlan a kgfb-díjszabás. A kötelező gépjármű felelősségbiztosításnál (kgfb) az autósok egy részénél január elseje a biztosítási évforduló, így egy hónappal előtte, november végéig lehet biztosítót váltani. Ki tudja ezt követni? Ha mégsem sikerül megegyeznie a másik féllel, a kár nagyságától függetlenül hívjon rendőrt, akkor is, ha személyi sérülés nem történt. Az információk birtokában nagyon fontos az 7. pontban említett "Baleseti bejelentő" pontos, tárgyilagos kitöltése. Az ártalmatlannak tűnő helyzetekben is ajánlatos, a vitatott helyzetekben azonban elengedhetetlenül fontos a lehetőségek szerinti idegen tanú(k) - tehát nem a járművünkben ülő(k) és nem vérszerinti rokon(ok), mert elfogultságuk miatt nem számíthatnak tökéletesen hitelesnek - nevének, lakcímének, elérhetőségi helyének, telefonszámának felírása. A korábbi kétszer 40 ezer forintos kgfb-díj helyett kétszer 170 ezer forintost kellett fizetnie, vagyis többet, mint az okozott kár. A koccanásos balesetek kárrendezése ugyanúgy zajlik, mint bármilyen más gépjármű kár esetén: első lépésként meg kell győződnünk arról, hogy a balesetnek nincs sérültje, majd a baleseti bejelentő lap kitöltésével, fotókkal, és az esetleges szemtanúk bevonásával dokumentálnunk kell az esetet. Amennyiben az halállal vagy súlyos testi sérüléssel jár, akkor a Kártalanítási Számla kezelőjének áll fenn helytállási kötelezettsége.

Töltse ki a kárbejelentőt! Feltétlenül be kell vonnunk a biztosítót? A Magyar Autóklubhoz érkezett jelzések alapján egyre szaporodnak a szélsőséges példák a mértéktelen díjemelésre. A Magyar Autóklub szerint az Alaptörvénybe ütközik. A rendőri intézkedésig a vészvillogó működtetésével, elakadásjelző elhelyezésével a jármű(vek) baleset utáni helyzetét biztosítani kell. Mérlegelje a kártérítési összeg visszafizetésének lehetőségét. Összességében tehát bármilyen jelentéktelennek is tűnik az okozott kár, azt minden esetben érdemes bejelenteni a biztosítónak, ahol gondoskodnak a szabályos kárrendezésről. Ne feledjük, hogy hiába hagyunk egy kárbejelentő lapot vagy névjegykártyát a szélvédőn, esős vagy szeles időben könnyedén nyoma veszhet, így a legcélravezetőbb, ha várunk egy kicsit, hátha előkerül a tulajdonos. Szükség esetén az intézkedő rendőr adatai is elkérhetők, egyébiránt szolgálati jelvényének száma is alkalmas a személyazonosságának későbbi megállapítására. Ebben az esetben írja fel nevét, telefonszámát és rögzített módon helyezze el a sérült gépkocsira (pl. Az ismeretlen gépjármű által okozott károknál: - gépjárműben, poggyászban keletkezett sérülésre a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás nem terjed ki, erre csak a casco biztosítás nyújthat fedezetet. A bonus-malusról szóló NGM-rendelet gyakorlatilag szabad kezet ad a biztosítóknak a díjemelésre, ha kárt okozott az autós, ezzel Kovács Kázmér szerint ki is üresíti azt. Egyszerű megoldásnak tűnhet, ha a helyszínen megegyezünk, és a biztosítók kihagyásával intézzük a koccanásos baleset kárrendezését, azonban mivel járhat, ha így döntünk?

Mondta Kovács Kázmér ügyvéd. A MABISZ által üzemeltetett. Engedje meg, hogy néhány hasznos információt osszuk meg Önnel, melyek segítségül szolgálhatnak egy esetleges közlekedési balesetnél. A kárbejelentőt és a "Baleseti bejelentő" lapot (más elnevezésével "Európai baleseti bejelentő"-t, hétköznapi nevén "kék-sárgá"-t) a baleset helyszínén a másik féllel együtt, teljes körűen oly módon töltsék ki, hogy azon a baleset minden körülménye és a baleset részeseinek adatai pontosan feltüntetésre kerüljenek. Elfogadhatatlannak tartja, hogy az autósnak úgy kell eldöntenie 45 napon belül, hogy kifizeti-e a kárt, hogy nem láthatja előre, mivel jár a döntése. Hiszen mivel nem tudhatja, mennyi lesz majd a károkozói pótdíj az évforduló után, nincs birtokában azoknak az információknak, amelyek alapján anyagilag megalapozott döntést hozhatna. Egy kis karcolás vagy más, enyhébb kár okozása esetén csábító lehet a gondolat, hogy a biztosító bevonása nélkül rendezzük az okozott károkat. Hiszen előfordulhat, hogy a biztosítónak nagyon alacsony az alapdíja, ám a kiegészítő feltételek alapján kiszabott károkozói pótdíjjal együtt – ha nem vált – mégis magasabb lesz a nála fizetendő kgfb, mintha egy másik, magasabb alapdíjú társasággal szerződött volna le az autós. Ugyanis, ha felelősségbiztosítás esetén az okozott kár összegét a biztosítótársaságnak - a kár kifizetéséről szóló biztosítói értesítés alapján - visszatéríti, akkor a következő évben nem kerül kedvezőtlenebb besorolásba, azaz kötelező biztosításának díja a kár miatt nem emelkedik.

Ha bármilyen gyanús tünetet észlel magán a balesetet követő napokban, feltétlenül menjen el orvoshoz, mert a látszólag jelentéktelen, vagy egyáltalán nem látható sérülések utóbb veszélyesnek, esetleg életveszélyesnek bizonyulhatnak. További rizikót vállalunk, ha csak szóbeli megállapodás történik, hiszen ebben az esetben nem tudjuk bizonyítani a kárrendezés megtörténtét, így később, ha a károsult esetleg mégsem elégedett a kifizetett összeggel, akár eljárást is indíthat ellenünk. A jelentéktelennek tűnő ütközésnél is meg kell állni! Az ehhez szükséges applikáció letölthető. Ez a lehetőség egy újabb érv amellett, hogy kisebb kár okozása esetén is bevonjuk a biztosítót, hiszen így akkor sem maradunk hoppon, ha utólag kiderül, hogy az okozott kár a vártnál jelentősebb. Bármilyen személyi sérülésnél azonnal ki kell hívni a Mentőket, a Rendőrség kötelező értesítése mellett, mert a balesetből származó később felismert személyi sérülés legrosszabb esetben akár cserbenhagyásnak, kötelező segítségnyújtás elmulasztásának is tekinthető, amely már büntetendő cselekménynek számít. Mi a teendő akkor, ha egy parkoló gépkocsiban okozott kárt, és a közelben nem találja annak tulajdonosát? Előfordult, hogy: - A tíz éve kármentes autós első károkozása után az addigi évi 40 ezer forintos kgfb-díj több mint négyszeresére, 170 ezer forintra emelkedett. Kiemelt kép: Berecz Valter /. Károkozás esetén is megmaradhat a bonus fokozatunk. A Magyar Autóklub megkeresésében megemlíti azt is, van olyan biztosító, amely havonta többször is változtatja a feltételeit. Ezt követően a károkozónak öt, a károsultnak pedig harminc naptári napja van arra, hogy bejelentse a kárt a károkozó biztosítójánál – amennyiben a károsult rendelkezik CASCO biztosítással is, természetesen ennek a terhére is megkezdhető a kárrendezés, azonban a biztosító ebben az esetben is behajtja a kárösszeget a károkozó biztosítójánál. Kérje el a szükséges információkat!

Szemérmetlennek tartom, hogy 50-60 oldalas apró betűs feltételekbe rejtik el, hogy mitől függ a károkozói pótdíj mértéke. Hívja a Rendőrséget! A legtöbb autóvezető tudja, hogy a gépjárművel kapcsolatos károkat be kell jelenteni, de vajon mi a helyzet akkor, ha csak egy kis koccanás történt?