Versterápia: „Érted Te Ezt A Béke-Dolgot?”
De itt sem szánja el magát azonnal a hajókép kiszélesítésére. Magja és szervezőelve az ember és a természet ellentéte. Ó, a vér s könny modern özönvizébe vetve. EGY RÉGI HÁZ ELŐTT - Tóth Árpád.
Tóth Árpád Lélektől Lélekig Elemzés
Tóth Árpád: Hát lesz béke? S a megtalált képazonosság megrendítő részletképeket ránt magához: És tovább: Egy nagy költői mű legmagasabb pontjain járunk ezekkel a képekkel. EGY PAD ELÉGIÁJA - Tóth Árpád. Ahhoz, hogy mások kérdéseit és válaszait megtekinthesd, nem kell beregisztrálnod, azonban saját kérdés kiírásához ez szükséges!
EVOKÁCIÓ EGY CSILLAGHOZ - Tóth Árpád. Halála után jelent meg a Lélektől lélekig (1928); összegyűjtött verseit Szabó Lőrinc adta ki. Mily szörnyü sors a sok szegény emberhajóé: Tán mind elpusztulunk, s nincs, nincs közöttünk egy se, Kit boldog Ararát várhatna, tiszta Nóé. 1973-1992 között a Madách Könyvkiadó szerkesztője. Tóth Árpád esetében könnyű dolgunk van: az Elégia 1917-ben íródott, az első világháború harmadik esztendejében; teljesen világos a költő már-már atomapokalipszist látó háborúgyűlölete és megrendítő békevágya. Olvasd hozzá ezt: "1913 őszétől 1915 őszéig Popper Ferenc debreceni építésszel lakott együtt. Tóth Árpád a Nyugat első nagy nemzedékének egyik kiemelkedő alakja, akinek líráját az impresszionista hangulat, a szomorúság, a lemondás, a panaszos-, elégikus-, rezignált hangvétele hatja át. A "csónakos virág" önmagában még nem kép, hanem egy botanikai, növénytani műszó, "pártáján csónakkal ellátott pillangós virág"-ot jelent. 1998-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja lett. A hajó-kép először a természetben, a rekettye virágaiban jelenik meg, s aztán hajónak bizonyul az ember, hajóútnak az emberi sors.
Gyüjtitek, s nem bolyongtok testetlen kincs után, Sok lehetetlen vágynak keresni gyarmatát. Kérlek válassz a lenyíló mezőből: A Nyugat első nemzedékének meghatározó tagja Tóth Árpád. Ondeggerà solo una miriade di dolci barchette di fiori: Arcobaleno giù nell'erba, arcobaleno su nel ramo, Muta festa sarà il postumano silenzio, Felice tremito, ed ansimerà sospirando. Ebből az apró hasonlatból fejlődik ki az emberiség új özönvizének látomása, az emberhajók katasztrófája, a hajókép millió változata. Az eszmélkedés folyamatát a rekettyebokor hajó alakú virágának látványa indítja el. Nagy példaképe Csokonai, benne a maga sorsának előképét látja, érzi (Csokonai Mihályhoz, 1913). Dans le sang et les pleurs du moderne déluge. Pályája nem teljesedhetett ki.
Én is hajó vagyok – kezdődik tehát a vers második része. A rekettyevirág olyan, mint egy kis hajó. A vershelyzet kiindulópontjaként a természet és ember összekapcsolása felidéz-e benned más műfajokat? Tristi di sangue pirati sono ed orfani lacrimosi, -. A következő három órában a diákok a szövegalkotási feladatlapon dolgoznak. Lírája egységes, töretlen, s talán éppen ez viszi költészetébe az egyhangúságot, ez adja a Tóth Árpád-i hangulatot: a zeneiséget, a képgazdagságot, de mindez egy halk bánatot sugall. A természet szelíd, idilli állapotához a lebegés, míg az emberhez a bolyongás képzete társul. A modern nyugati irodalom hatott rá elsősorban. Hozzászokhat az ember a rovarevéshez? Az emelkedő és ereszkedő sorvégek váltakozása jellemző rá. Édesapja kőfaragó-szobrász, akinek nem volt lehetősége módszeres képzéssel kibontakoztatni tehetségét, de fia művészi ambícióit támogatta.
Tóth Árpád Gyopár Elemzés
Bodor Ádám, Tóth Árpád, Jékely Zoltán. A strófa leíró jellegű, apró képekből építkezik. Az egy mű értelmezése feladat (25 pont) Lator László Régi fénykép című alkotásának elemzése volt. A természet és az ember ellentétét csak a harmadik szakasz utolsó sorai fejtik ki: a tudatnélküli boldogság, s az öntudatos, reménytelen vágyakkal teli állapot szembesül egymással. S e zárórésszel, az ember-utáni csend, az ember-utáni béke ígéretével eljutottunk a vers alapparadoxonához. Egy irodalomtörténeti mű bevezetőjét kapták a diákok az idei középszintű magyarérettségin - tudta meg az Eduline. József Attila: A Dunánál. És ha ez a föltevés teljesen alaptalan is, akkor is jellemző. Homérosz: Odüsszeia.
Száz szónok szaval, majd belekékül, Hogy ő szívesen, rögtön békül, Neki békére van nyújtva karja. S mint tudjuk, be is váltja ezt az ígéretet. Alaphelyzet: a felütés rögzíti a lírai én helyzetét, aki a hegyen fekszik hanyatt a fűben és a föléje boruló rekettyebokor sárga virágait nézi. És ezzel belépünk a vers második részébe, a látomásba, a vízióba. Tóth Árpád és Juhász Gyula a Nyugat első nemzedékének költői. Sans qu'il lui soit besoin de savoir qui lui verse. Csak utólag adunk számot róla, hogy például Ady az indítások mestere: teljes hangerővel kezd mindig, feledhetetlenül, s az első sorban már eldöntve az egész vers sorsát. ELZENG AZ ÉLET... - Tóth Árpád. A vers utolsó sora nem is elégia, inkább himnusz. Elnyúlok a hegyen, hanyatt a fűbe fekve, S tömött arany diszét fejem fölé lehajtja. Az azonosítás alapja a szemlélődés látószöge: a lírai én hanyatt fekszik, így a cserje fölött az eget látja, amely kék, mint a víz, ezért "légi" a sajka. A vers keresztrímes, jambikus.
Vörösmartynál a halál tragikus, itt legfeljebb elégikus. S nem lenni zord utak hörgő és horzsolt roncsa. Tóth Árpádnak ez a nagy elégiája olyan egyszerűen, olyan áttetszően kezdődik, mint egy népdal: Már maga a motívum – a természetbe félig beleolvadt figyelem motívuma – olyan, hogy mindjárt egy halom vers visszhangzik rá, például Ronsard híres verskezdete: Vagy ugyanezt a testi-lelki helyzetet így írja meg Arany a Bolond Istók-ban: Természetesen Tóth Árpád verskezdése nem határozza meg a leendő verset. Rettentő sodra visz: kalózok s könnyes árvák, –. Tóth Árpád általában mozaikosan szerkeszt; egy-egy kép érvényét ritkán terjeszti túl egy-egy versszakon; ez a vers – egyetlen alapképével – kivételes az ő költői művében. Ez a magányos, testileg-lelkileg egyaránt beteg költő olyan költészetet teremt, amelyre mindig a szelíd, tiszta, ünnepélyes előadásmód a jellemző. A Seneca-idézet alapján Az idő a miénk címmel kellett a diákoknak fogalmazást írniuk. Másrészt a költészet valódi menedéket is jelent számára, hiszen a nyelvvel való játszadozás során csodálatos sorok születnek, impresszionista tájak és hangulatok oldódnak szavakká. A hosszú sorokat nyolcsoros versszakokba rendezte a költő, s ez egy sajátos, lépésről lépésre építkező alkotásmódot mutat. A következő lépésen gondolkozik, a következő lépésen, mondom, mert ezt a verset elejétől végéig írták, ez a hosszú vers kivételes módon egybőlszabott. ELÉGIA EGY ELESETT IFJÚ EMLÉKÉRE - Tóth Árpád.
A fehér lótuszvirágból úgy száll ki a hószín szárnyú Béke, mint egy görög szabású győzelemistennő, egy hajóorron álló Niké. A változás a negyedik versszakban áll be: "Én is hajó vagyok" – mondja a költő. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön! Hegyi beszédek felé. Szenvedésekkel teli sorsa meghatározta verseinek témáját és alaphangját. Anch'io sono barca di cui però ogni pezzo.
Tóth Árpád Lélektől Lélekig
Egy kisfiú érzékenysége, tisztasága, üdesége, az élettel szemben való tehetetlensége s külső támasztékokra szorultsága – ez megmaradt benne mindvégig. S a benne mindig élő gyermek tette emberi és költői lényét olyan ellenállhatatlanul szeretetreméltóvá. Az egy mű értelmezése feladat Bodor Ádám Állatkert című elbeszélésének vizsgálatát tartalmazta. A költő a pesti egyetem magyar- német szakára járt, s legkedvesebb kurzusa Négyesy professzor szemináriuma volt. Nna, ennyit egyelőre. A hajótoposz hagyományos jelentéseit (emberi sors-hánykódó hajó, élet-tenger) mind játékba hozza. Ellentétek: - a lírai én ("óriás") – virág ("arany hajóraj"): nagyságrendi különbség természet és ember között.
Che puro Noè un felice Ararat possa aspettarsi! Ti ringtok csendesen, s hűs, ezüst záporok. Az Eduline arról ír, hogy a kétszintű érettségi 2005-ös bevezetése óta még nem szerepeltek a középszintű érettségin azok a szerzők, akiket most kaptak a diákok a szövegalkotási eladatok között. S ha mégis győzelmet, akkor egyetlenfajta győzelmet: a befejezés sikerét, a költő győzelmét az anyagon, a pusztulás látványából szűrt, élni segítő művészetet.
Az érettségizőknek 3-4 példát kellett írniuk olyan irodalmi alkotásra, amely az időről szól. Az első három versszakban csak a virág a hajó; az ember még "lomha óriás", akinek leheletétől megreszket az egész arany hajóraj, akinek lelke bányáiból a bú vihedere kereng fel – csupa hajótól idegen kép ez, az embergályák látomása még nem született meg. Az élmény utólagos rögzítése túllép a közvetlen látványon, az impresszionista hangulatlírán, a jelképesség felé. Ez a nagy vers a teljes kiábrándulás halálvíziójával, az emberi faj kipusztulása után megvalósuló béke reménytelenségével tiltakozik a háborús vérontás ellen.
E allora gli altri?... Című verse már 1918-ban született. A virág-hajók boldog, vidám, gond nélküli, tudattalan létezésével szemben az ember egy borús, árva, "lomha óriás". Az emelt szintű írásbeli érettségi négy órában négyféle feladatot tűzött ki a vizsgaleírásnak megfelelően, és a diákoknak mind a négy feladatot meg kellett oldaniuk. Milyen nyelvhasználat kapcsolódik ehhez? Az öntudat visz "őrült utakra", míg a "léten túli lét" vonzása "szelíd", s az utolsó sorok szerint a teljes önfeladáshoz, a békés megsemmisüléshez vezet.