Kovalovszki Zoltán: Esik A Hó (Vers

Fri, 05 Jul 2024 10:22:54 +0000

Szeretem a csillogó hópelyheket. Mind azt kiabálja, hogy esik a hó! Szisszen, roppan, hólepel alatt. Sz ínes krókuszok tavaszi köntösben. Nem lesz hóember, nem lesz hógolyó? Sz áz halat fogott a befagyott tóban. Szűzi fehérségét csodálom, majd szikrázva csillog a kamat. Nem baj az ha hull a hó. Esik a hó vers a table. Hordja a szél a földön. A Télnek színes visszatérő fesztiválja. Ez a kérdés, de nehéz. Hóillatú vén szeretőm. Tündérek ülnek, s csendesen nékünk, nékünk hegedülnek.

Esik A Hó Vers Na

Fehér már a muszka, pepita a néger, nincs Fekete Péter, sehol. Szépen szállingózik, szemerkél a hó, Szánkó száguld a sziporkázó havon. Hegytetőről indul el most a szánkó. Sok gyerekszereti a telet, jól síel ő. vidám kacagásuk szűnni nem akaró. Szakad a hó, és az égről. Süt még nap a nyáron. Szűz-csend honol, dallama végtelen. Szélsebesen rázta kendőm. Să ducă făina la moară. És babrál a lantidegen. Megül halottfehéren. Friss hólepel hullott alá magas szürkeségből. Esik a hó vers a 22. Szórakozó fiúk, lányok a fákat. Sz ikrázó, fagyos téli napsütésben.

Esik A Hó Vers A 22

RÍMKÉPLET: a b a b (KERESZTRÍM). Én is pisze, te is pisze, gyere, pisze, "ne" vesszünk össze! Bronz-aranyban csillog a farka.

Esik A Hó Vers A Table

Óvodásoknak írok meséket, mondókákat. A gyereket a térdünkün lovagoltatva jobbra-balra döntjük, lassan kezdjük és minden sornál gyorsítunk egy kicsit: Így mennek a gyerekek, így mennek a betyárok, így mennek a katonák, így mennek a huszárok. De reggel az utca, a muszka, a néger, a taxi, a Maxi, a Bodri, a Péter. Dorcának versek mesék: Esik a hó térdig ér már. Mintha fátyol szállna rám, álmodik szép hóesésről. Hóember, hóember, hóból van a lába, répából a szája. Száguld a két törpe szélsebesen.

Szerelem szunnyad a télben. Szikrázik, csillog az esti fény a havon. Írnám, szavakat keresek éppen. Czégény Nagy Erzsébet: Vajúdó tél. Álmodik a fenyőfácska. Gősi Vali: Az első szűz hóvirág. Szívet melegítő, szikrázó napsütést. Esik a hó vers na. Csordás Barbara: Szarvas-szánon. Fehér havon szánkó száguld, szellö reptetit dalom. Fiece înălbit deplânge: cad fulgi de nea… ninge! Kicsiknek- nagyobbaknak - élvezik a játékokat: Töröm, töröm a mákot, Sütök neked kalácsot. Gyí, paci, paripa, nem messze van Kanizsa. Szürkegalamb, szarka együtt szemezgetnek. Kerüljétek, őket ölelve szomorkodtok!

Sietek, hogy le ne késsem. Megvárnák, míg jól eláll, majd szaladnának nyomban, fazék, répa kikészítve: hóemberhez kellék. Szeles György: Havas táj. Szunyókál még a Tél sziklakertekben. Duiumul, Grivei, si Harapul.

4 Az 1 Ben Babakocsi, 2024 | Sitemap

[email protected]