József Attila Íme Hát Megleltem Hazámat

Ifjúságom, e zöld vadont szabadnak hittem és öröknek és most könnyezve hallgatom, a száraz ágak hogy zörögnek. A költő önmagát vádolja, elrontotta, elhibázta életét. A versben az erdő és azon keresztül a természet és az emberi életcélok képei, képzetei rétegződnek egymásba. Néhány sor a csaknem tíz oldalas versfolyamból: "(... ) Mert neked más se jutott, te Egyetlenegyszer Egyetlenegy, mint négymilliárd sírgödör, mint milliárdszor milliárd vonagló sírhely. A költőt először Balatonszárszón temették el 1937. december 5-én, 1942-ben került a Fiumei úti temető 35. parcellájába. Vágjak, s kihörböljem szíved olajos, büdös levét, hogy. DRÁGA BARÁTIM... József attila ime hát megleltem hazámat. ) Drága barátim, kik gondoltok még a bolonddal nektek irok most, innen, a tűzhely oldala mellől, ahova húzódtam melegedni s emlékezni reátok. Most rezge megbánás fog át: várhattam volna még tiz évet. A legfőbb cél persze az örök, nagyszerű József Attila végső nyughelye volt.

Bátor, te Gyáva, aki megadtad magad, mert nem tudtad összefogni. A mirígynedveket, s nyelik porcellános gégével a hal levét, hát hol vagy te Hal, te Megváltás Hala, hogy szívedbe léket. Ebben a verstípusban a múlt, a jelen és a jövő szembesítése a meghatározó, az egyén és az idő kapcsolatának vizsgálatában. A "tiszta költészet" eszménye és gyakorlata II. Bánat szedi szét eszemet, ha megtudom, mire jutottam. 1922 decemberében megjelenik első önálló verseskötete. Az utolsó versek József Attila utolsó versei - a Tudod, hogy nincs bocsánathoz hasonlóan - a személyiség ellehetetlenülésének végső stációját rögzítik. Billiárd-gyökerű Lét foszló és merev, mozgó és puha, kocsonyás. Elmúljon tőlem megpróbáltatásom szörnnyel-hemzsegő éjszakája, (... )". A gyerekkor a szerepek felvállalásának kora, a felnőtt sorsa viszont az állandó csalódás, kiábrándulás a szerepekből. És nincs italom, most kellenél, mint testvérnek a testvér, mert kellene, hogy bántsál és szeressél, te harmincmilliárd.

Végre mi kellett volna, mondd? Nővérei házában, azok gyerekeivel, a mindennapok eseményei is folyton emlékeztették a gyermekségre. József Attila 1927 őszén került közelebbi ismeretségbe nemzedéktársaival, ekkor lett barátja Illyés Gyula is. A Fiumei úti Nemzeti Sírkert pedig sokkal szebb a Pere Lachaise-nél! Elpazaroltam mindenem, amiről számot kéne adnom. Ha ő el is vész, a többi ember, az emberiség nem pusztulhat el, a nagy egészre nem várhat ugyanaz a kietlen sors, ami az ő sorsát meghatározta. Németh G. Béla nagyhatású műelemzései óta általánosan elfogadottá vált, hogy e versek eszmeisége az egzisztencializmus kategóriáival (válság, számvetés, szerep, szorongás, felhívás, bűn) írhatók le, s hogy tragikus alaphangoltságuk ellenére mentesek az érzelmességtől. Igy éltem s voltam én hiába, megállapithatom magam.

József Attila önéletrajza, versei. Mért siettél, ha elmaradtál? A vers a jövővel indul, majd minden szakaszban a múltat és a jelent szembesíti úgy, hogy a jelen képe mindig magában foglalja a jövő befejezettségét, az élet folytathatatlanságának motívumát is. 1928 elején mutatták be őt Vágó Mártának. A létező szól a versben, önmaga lét utáni állapotáról. Bevezetés József Attila költészetébe I. Hajótöröttek a nagy halat, akik léket vágnak a nagy halak testébe, s nézik amíg megtelik lassan a seb-gödör mirígyváladékkal, s szájuk bozontját a hal testébe mártva kiszürcsölik.

A szilánkos hasábokra hullt világ-kristályt és rádzuhantak. A gyermek motívum hátterében életrajzi vonatkozások is állhatnak. Majd árva lettem, mostoha s kiröhögtem az oktatómat. És ásványi, növényi és állati szerelem-tej-gyökere gyökeredzik szívedben, te Senki Proletár, a Mindenség nőtt ki szívedből, az Élet és Halál, te Freud szívében gyökerező üszkös Rózsaszál, te legbátrabb.

Ami az utóbbit illeti, nem tagadható e versekben az önsajnálat jelenléte, de ez nem föltétlenül jár együtt az érzelmek túlhangsúlyozásával. Szocialista költészete III. Be vagy a Hét Toronyba zárva, örülj, ha jut tüzelőfára, örülj, itt van egy puha párna, hajtsd le szépen a fejedet. Tudom, kicsit furcsa rajongás - de valami csodálatosat él meg ezeken a helyeken az ember, és most elsősorban nem a hangulatra, az elmúlás (és a feltámadás) döbbenetes közelségére gondolok, hanem amit ezek a helyek kulturális szempontból nyújtanak. Magadat mindig kitakartad, sebedet mindig elvakartad, híres vagy, hogyha ezt akartad. KARÓVAL JÖTTÉL... ) Karóval jöttél, nem virággal, feleseltél a másvilággal, aranyat igértél nagy zsákkal anyádnak és most itt csücsülsz, mint fák tövén a bolondgomba (igy van rád, akinek van, gondja), be vagy zárva a Hét Toronyba és már sohasem menekülsz. A vers döbbenetes hatását a haza fogalmának leszűkítése okozza. Karóval jöttél- elemzés Ez is önmegszólító vers és egyben létösszegzés, amely a gyökerekig, a gyermekkorig, az ifjúságig megy vissza. Győzd, ami volt, ha ugyan győzöd, se késed nincs, se kenyered.

Törvényünk háborús még s szebbek az arany karikák. Sem a vasgyűrű, melybe vésve a szép szó áll, hogy uj világ, jog, föld. Párizsban az egyik első utam a Pere Lachaise-be vezetett. Magad vagy, mondták; bár velük voltam volna én boldogan.

A szűkebb közösség, a család teljes hiányával zárul. A középpontban a jelen áll most, de ez a jelen a múlt következménye és meghatározza a jövőt. Miért nem éjszaka álmodtál? Bereményi Géza kézírása. IME, HÁT MEGLELTEM HAZÁMAT... ) Ime, hát megleltem hazámat, a földet, ahol nevemet hibátlanul irják fölébem, ha eltemet, ki eltemet. Az én könyörtelenül szembenéz kikerülhetetlen pusztulásával, s a közeli halál perspektívájából elhibázottnak ítéli életét.