A Középkori Város Tétel
Mik a középkori-okcidentális város fontosabb jellemzői? DE: a nomád vándorló pogány életmód miatt a magyarok nem tudták befogadni őket, ezért kiűzték őket. A növekedéssel egy időben a régi falakat lebontották. A céh biztonságot nyújtott tagjainak, mert a verseny kizárásával áruinak biztos piacot garantált.
Középkori Városok És Kereskedelem Tétel
Az itt szolgáló katonák rendszeresen portyáztak a másik területén, be-betörtek oda. Ezért a török földesurak igyekeztek gyorsan meggazdagodni, kíméletlenül megadóztatva a birtokaikat művelő, ott élő népeket. A középkori város élete, kereskedelem. A város utcái a kis terület és így az egyre sűrűbb, emeletes beépítés miatt szűk, homályos sikátorokká váltak, ahova alig jutott be volt a napfény. A kereskedők felvásárolták a felesleget és távolabbi vidékekre szállították, így kialakult a távolsági kereskedelem, melynek Európán kívüli legtávolabbi úti célja India és Kína volt.
Az átlagos lakosságszám 4-5 ezer körül mozgott, a nagyvárosokban 10-15 ezer ember lakott. A végvári harcok közepette is virágzott a magyar kultúra: a hősi harcok megjelentek a magyar művészetben is. Magyarország az uralkodó védelmére szorult a törökkel szemben, óriási költségeken építtette ki a végvárrendszert. A jobb megélhetés újabb népességrobbanást eredményezett, ezért újabb földeket kellett művelés alá vonni (erdőirtással, mocsarak és tavak lecsapolásával). Kereskedelmi útvonalak: A Hanza szövetség (a Balti-tengeri kereskedelmi szövetség): Angliát köti össze Oroszországgal.. Középkori városok és kereskedelem tétel. Ide futott be Skandináviából a vas, a fa, szurok és a réz; Dániából a sózott hal; keletről a prémek, a viasz és a méz; nyugatról pedig posztó és az iparcikkek.
A Középkori Egyház Tétel
Népvándorlások kelet felé, illetve az éghajlati változásnak köszönhetően, addig lakhatatlan területek elfoglalása (mocsarak, erdőségek). A végvári vitézek ezért úgy igyekeztek segíteni magukon, hogy elvették a parasztoktól azt, amire szükségük volt. Mátyás halála után az erélytelen II. Századtól, Közép- Európában a XIII. A céhek város életében is részt vettek: tagjai hivatali tisztségeket viseltek (pl. Zrínyi Miklós (Szigetvári várkapitány. A földesúri hatóság a régi magyar jogban a főpapokat, egyházi testületeket (káptalanokat) és az előkelő nemeseket illette meg uradalmaik szolganépe felett. A középkori egyház tétel. Külön városnegyedekben zajlott a céhes ipari tevékenység. Háromnyomásos gazdálkodás: mezőgazdasági termelési módszer: a föld harmadába tavaszi, harmadába őszi búzát vetnek, míg harmadát pihentetik (ugar), s állatokat legeltetnek rajta. Az udvar és a porta (= a török nagyvezér székhelye) megbékült volna, a magyarság azonban nem feledte Bocskai politikai végrendeletét: célja a török teljes kiűzése volt. Hasonló a hűbéres kapcsolathoz csak itt a fő motiváció a hatalom. Az ország három részre szakadt.
A környék népének viszont sok szenvedést okoztak. Ha valaki céhen kívül kezdett iparűzésbe, kontár nak hívták – őket a céhek üldözték, megpróbálták kiszorítani a városból. A nagy zsúfoltság és a kedvezőtlen higiéniai viszonyok kedveztek a járványok kialakulásának. Térjen ki az alábbiakra: A tatárjárás eseménytörténete, a pusztítás mértéke, térbeli kiterjedése.
A Középkori Város Tête De Lit
Ez egy államelméleti okfejtés, aminek értelmében a magyar államot a Szent Korona testesíti meg, amelyet a kir. A céh élén egy-két céhmester állt, akiket a mesterekből álló céhgyűlés választott. Ezekben a város szabadságot biztosított polgárainak a földesúrral szemben, és törvényekkel szabályozta a város lakóinak életét. A szerelem, a természet szépsége, a vallásos hit mellett a honvédő harc dicsősége is jelentős, vissza-visszatérő téma. Ő hozta létre a második déli végvárrendszert, mely a törökök támadásait sikerrel védte ki. A középkori város tête de lit. Kétnyomásos gazdálkodás: mezőgazdasági művelési módszer a kora középkor végén és az érett középkorban. A lakosság nagy része a polgárjoggal nem rendelkező iparos legényekből, napszámosokból tevődött össze. Károly Róbert 1320 óta házasságban élt Łokietek Erzsébettel, Kázmér nővérével, ezért a két király 39-ben örökösödési szerződést kötött, eszerint lengyel trónörökös híján Károly nagyobb fia, Lajos örökölné a trónt (András, a kisebbik fiú a nápolyi örökösnő, Johanna jegyese lett). A városok: - általában fallal vették körül. Magad gyere a kardért, ha halni akarsz! "
Kontárok versenyétől. Ha hazatért, elkészítette mestermunkáját, amelyet a céh vezetői bíráltak el. Hajósiskola (Tengerész Henrik - portugál). A kézművesek a céhen keresztül vettek részt a város életében (pl. 4 A bandériumok [az olasz banderia= lobogó] a XII. A polgárság legelőkelőbb, leggazdagabb rétegét a kereskedők (patríciusok) alkották. A növekvő és biztosabb termés csökkentette az éhínséget, emelkedett a népesség, mert az emberek szervezete jobban ellenállt a betegségeknek, így Európa lakossága 38 millióról 75 millióra nőtt, mely vándormozgalmat indított el. A pápa kiátkozta Luthert, V. Károly német-római császár pedig elfogatóparancsot adott ki ellene, de a német fejedelmek egy része melléállt - háború tört ki V. Történelmi érettségi tételek: Középkori városok kialakulása, a XI-XII. század nyugat-európai gazdasági és társadalmi fejlődés. Károly császár és a Luthert támogató fejedelmek között. Kelet-Európa: a nyugati élelmiszerigény miatt önként a mezőgazdaságra helyezi a hangsúlyt, kialakul a második jobbágyság: nyugat a centrum, kelet a periféria. Voltak olyan szakmák, amelyeknek képviselői nem tömörültek céhekbe: - mert szétszórtan dolgoztak (pl. O 1532: Francisco Pizarro meghódítja az Inka Birodalmat. 10 Így biztosították a szakmai színvonalat, emellett tiltották a reklámot, csak a termék minősége, áruvédjegye, híre és a cégér lehetett a propaganda. Itália) 5, vagy csak az uralkodó alá tartoztak. Ha a nemzetség kihal, akkor a birtok visszaszáll a királyra.
Lehetővé teszi az elöljárók választását (polgármester, bíró); saját jogszabályok alkotása; a szabad plébánosválasztást, s az adók közösen, egy összegben való lerovását). A középkori város és a céhes ipar - Történelem érettségi. A városokat fallal vették körül, s a folyamatos betelepülés miatt megjelentek az emeletes házak, melynek következtében az utcák szűk sikátorok voltak, s mivel nem volt csatornázás, a szennyvíz itt folyt el. Főbb intézkedései: 1. A kunok pogánysága és nomád életmódja miatt sok a súrlódásuk a magyar lakossággal.