Babits Mihály Jónás Könyve

Itt a kérők nem túl szívélyes fogadtatása közepette tette meg úti előkészületeit, titkába egyedül egy anyót avatott be, de előtte megeskette, hogy anyjának 12 napig nem fog beszélni útjáról. A kimmeriosz nép városát érintvén érik el céljukat, Hádész birodalmát. A diskurzus után a kérőket is étkezni hívják. Hősünk itt fejezi be elbeszélését. Az asszonyok körégyűlve gúnyolták s kísérték a királyi palotához, ahova harmadnapra ért. Babits mihály jónás könyve szöveg. Meneláosz a következő történetet meséli el: "Egyiptom földjéről hazatérőben, éppen Pharosz szigete mellett vesztegelt, mert az istenek nem adtak szelet a vitorlák alá.

Babits mihály jónás könyve tétel
Babits mihály jonás könyve
Babits mihály jónás könyve szöveg
Babits mihály jónás könyve
Babits jónás könyve elemzés

Babits Mihály Jónás Könyve Tétel

Később Kirké félrevonja hősünket, és felvázolja előtte a majdani útján található lehetséges veszélyeket. Végül beleegyeznek, és sorsot húznak. Így is történt, ezután pedig nyugovóra tértek, hogy a társalgást másnap kipihenten folytathassák. Azt azonban már nem engedi meg neki, hogy vele együtt menjen apja házába, tudniillik fél a rossz nyelvektől. Télemakhosz belép a kondás kunyhójába, aki nagyon megörül a váratlan vendégnek. Hermész megérkezik a gyönyörű szigetre, és felszólítja az istennőt, engedje el rabját. Védekezésképpen mindenkinek viaszt tömnek a fülébe, kivéve Odüsszeusznak, aki hallani akarja az igéző dalt, ezért az árbochoz kötözteti magát. Babits mihály jónás könyve. Pénelopeia sírással tölti az éjt, mert szíve szerint inkább a halált választaná, minthogy férjénél silányabb férfival kelljen megosztania ágyát. Alkinoosz gyűlésbe hívja a phaiákokat, hogy vendégük támogatásáról tanácskozzanak.

Babits Mihály Jonás Könyve

Olvasónapló Homérosz: Odüsszeia. Az óriás elmozdítja a sziklát, várva, hogy a görögök ki próbálnak majd menni, és akkor majd lecsap rájuk. Megjegyzés: érdemes megfigyelni, hogy akkoriban a vendéglátás szokásai mennyire mások voltak, és hogy mi ma mennyire bizalmatlanok vagyunk vendégeinkkel az ókori görögökhöz képest. Csak Athéné szent ligetéig vezeti el, itt kell megvárnia, míg a lány visszaér a palotába, s csak ezután indulhat el oda ő is. A fátylat visszadobja a tengerbe, hisz így kérte az istennő, ő pedig avarba burkolózik a lombok alatt, s elnyomja az álom. Itt azonban Télemakhosz közbelép, és hazaküldi a gazokat. Előtte azonban az istennő elcsúfítja alakját, hogy ne ismerjék fel az otthoniak. Távoztuk előtt közli a görögökkel, hogy az Alvilágba kell hajózniuk, azért, hogy találkozzanak egy nagy jós lelkével, aki majd elmondja nekik, mikor térhetnek haza. Babits mihály jonás könyve. Innen próbál szócsatát vívni az egyszeművel, aki az élces szavakra sziklákkal válaszol. Ők sürgetik, hogy inkább távozzanak, vezérük viszont beszélni óhajt a ház urával. Télemakhosz ezután felfedi kilétét és utazása célját, valamint apja sorsa felől érdeklődik. Az est folyamán az akhájok előveszik a nagy karót, és a Küklopsz szemébe szúrják. Alkinoosz biztosítja róla, hogy minden segítséget meg fog adni neki a hazatérésre. A víz simán gyürűzött, mint a márvány.

Babits Mihály Jónás Könyve Szöveg

Bizony szüksége is volt szegény Télemakhosznak erőre és kitartásra, hisz házát kérők serege árasztotta el, kiknek céljuk az volt, hogy Odüsszeusz feleségének, Pénelopeiának a kezét maguk számára megnyerjék. Mialatt a jós odaérkezik, a vezér egyik katonájának lelkével beszél, aki még Kirké szigetén pusztult el egy szerencsétlen baleset következtében. A történet elején Odüsszeusz elindult haza Trójából, sok országot bejárt, nagy kalandokon esett már át, társait azonban elvesztette és őt Kalüpszó nimfa ejtette fogságba. Rövid diskurálás után a kincseket a nimfák barlangjába hordják és tanácskoznak. O grammatikai és lexikai archaizmusok. Hősünk bárkája immáron az Ókeanosz mély vizei fölött ringatózik. Megjövendöli neki hosszas, szenvedéssel teli bolyongását, mert Poszeidón isten dühös lett rá fia, a Küklopsz megvakításáért, sőt két lehetséges jövőt is felvázol előtte. Az egyik kérő mégis egy ökörlábat vág a szegény koldus fejéhez, akinek még sikerül utolsó pillanatban lebuknia. Megbeszélik, miként fogják a gonosz kérőket elveszejteni. Az árnyékléten tengődők csakhamar meg is jelennek, Odüsszeusz azonban visszatartja még őket a friss vértől. Amennyiben nem bántják Héliosz teheneit, kevesebb bajjal is hazatérhetnek, míg ellenkező esetben Odüsszeusznak el kell veszítenie társait és még sokáig szenvednie.

Babits Mihály Jónás Könyve

Utóbb erről lemond, mert így ők sem tudnák elgörgetni a követ a barlang elől, és éhen halnának. A veszély elmúltával persze eloldozzák, és a viaszt is kiszedik füleikből. Azt tanácsolja neki, hogy másnap vigye el mosni ruháit a mosógödrökhöz, mert közeleg házasságának napja, amire tiszta öltözékkel kell készülni. Athéné és Télemakhosz odamennek Nesztórhoz, az itteni királyhoz, aki felszólítja őket, hogy vegyenek részt a szertartáson. A király meg is fogadta a tanácsot, s társaival fókának öltözve elkapták a vént. Parafrázis (Ószöv., Jónás próféta kvének újraírása). Ez meg is történt és a sok hal meg víz mellett Jónás is lecsusszant a cet gyomrába.

Babits Jónás Könyve Elemzés

Az istenek akarata szerint a hősnek tutajon kell elhagynia a szigetet. Ennek hatására elmondja, hogy semmit sem ér ez a sok kincs, hisz oly sok barátja halt keserű halált az elmúlt időben, hogy szíve már semminek sem örülhet. Így is történik, Odüsszeusz hallva a gyönyörű éneket, el akarja oldoztatni magát, de társai a parancs értelmében csak még erősebben megkötözik. Katonái azonban rendesen lerészegedtek, így az ellentámadásba lendülő ellenség rendet vágott soraik között. Még az árbóc is kettétört. Emiatt az istenek megdühödnek rájuk, és amikor továbbhajóznak, ronccsá törik bárkájukat. Odüsszeusz ezután indul el céljához. ᴗ ─ ᴗ ─ ᴗ ─ ─ ─ ᴗ ─ ─. Ő közli, hogy nem dobhatja ki anyját házából, mire ők nagy nevetésre fakadnak. Legelőször is elhamvasztják elesett társukat a fegyvereivel, majd nagy lakomát ülnek a nimfa honában.

A vészt egyedül Odüsszeusz éli túl, aki fadarabokon hánykódva hihetetlen szerencsével újra átvergődik Szkülla bérce alatt, majd Kalüpszó nimfa szigetére vetődik. 2. rész Isten egy hatalmas cethalat készített és elküldte, hogy lenyelje Jónást. Az öreg többet nem hajlandó beszélni. A földet egyébként Kirké istennő kormányozza, aki az embereket állattá szokta változtatni. Példázat (próféta=költő=küldetéses ember: feladatteljesítése nem pusztán személyes ügy, tartozik vele a közösségnek, amelynek tagja). Egyedül Antinoosz nem hajlandó neki adni semmit, sőt még egy zsámollyal is megdobja. Télemakhosz alaposan lekorholja az arcátlant, amit mindenki kénytelen helyeselni. O köznapi kifejezések. Az öreg ugyan megjósolja, hogy az nemsokára haza fog térni, de a kondás nem hajlandó hinni neki. Nesztór király elmeséli, mint vált sokfelé a görög sereg a trójai diadal után, szót ejt saját és Meneláosz hazatértéről, más hősökről is sokat megtudunk. A lány így is cselekszik reggel, és édesapja engedélyével két szolgálóleány kíséretében elindul egy szekéren. Odüsszeusz kénytelen tétlenül szemlélni barátai pusztulását. Télemakhosz megfogalmazza vágyát, hogy Püloszba hajózik hírek kitudása végett, de megállapodásra ezután se jutottak, így a tanácsot kénytelen-kelletlen feloszlatták. Egyedül Eurülokhosz tud elmenekülni, és ijedten újságolja el a hírt a többieknek.

A férfi nagyon búslakodott a növény elvesztése miatt és dühös volt az Úrra. Odüsszeusz isteni fia a tengerhez vonult keseregni, itt azonban újólag erőt önt belé Athéné, természetesen nem saját alakjában. Hermészt, a hírnököt elküldték a nimfához, hogy eressze a hőst szabadon, Athéné pedig Ithakába sietett, hogy Odüsszeusz fiának, Télemakhosznak erőt öntsön a szívébe. Athéné bűbájt bocsátott az akhájokra, így a kis csapat békében távozhatott a városból. Ezzel nagyon meglágyítja az úrnő szívét, aki ezért mindenféle kényelemben akarja részesíteni. Láertész fia ezután még édesanyja lelkével vált néhány szót az otthoniakról, majd Agamennóntól hallgatja meg tragikus történetét. Szemrebbenés nélkül végigmondja állítólagos élettörténetét, majd az Odüsszeuszról megtudott "információkat" is. A tét nagyon "komoly": ha Írosz veszít, egy kegyetlen király országába fogják küldeni, a győztest viszont mindennapi eledel és egy finom csemege illeti meg. Ráadásul isteni bájt hint Odüsszeuszra, amiért is a nép nagyon megbámulja szép alakját.