Miről Szól Ady Endre - Nézz, Drágám, Kincseimre Című Verse? Tartalom Röviden, Elemzés, Jelentése, Értelme, Rövid Tartalma, Összefoglaló, Vázlat - Mirolszol.Com

S gúnyolói hivő életeknek. Ady Endre: Nézz, Drágám, kincseimre. Ő másra számított, mint amit a házasságtól kapott: ő szeretett volna Adyval megjelenni, társasági életet élni, de egy hideg, fázós, a világtól elbújó Ady lett a társa, aki unta az embereket és utálta a háborús idők Magyarországát (háborúellenes verseit a lapok nem merték vállalni, még a Nyugat is vonakodott közölni őket). A vers a Nyugat 1917. február 1-jei, 3. számában jelent meg, kötetben 1918-ban A halottak élén című kötet szerelmes ciklusában kapott helyet. Az esküvő utáni években Ady egyre többet betegeskedett és az ez idő tájt kitört világháború is mindinkább foglalkoztatta. A nincsek: a fiatalság és a lelkesedé mindenkinek. "Nézz, Drágám, rám szeretve, / Téged találtalak menekedve / S ha van még kedv ez aljas világban: / Te vagy a szívem kedve. " Az apai tiltás és a korkülönbség, valamint saját kételyei ellenére Ady Endre 1915-ben feleségül vette Boncza Bertát. Az első vers az Őrizem a szemed, mely az öregedő, egyre többet betegeskedő Ady szerelmi vallomása. A halállal ("szögek vernek") és a szerelemmel foglalkozó gondolatok mellett ebben a műben is megjelenik a háborús pusztítás ("a gyilkos, vad dúlás") képe. De jellemezhetjük tingli-tangli gyerekversnek is). A költő számára a szerelem biztonságot ad, a szerelembe menekül a halállal való szembenézés helyett.

ADY ENDRE: NÉZZ, DRÁGÁM, KINCSEIMRE. Az emberek megszólták, akárcsak annak idején Szendrey Júliát, Petőfi feleségét. S ezért is, hajh, sokszor kerültem. 1918-ban jelent meg életében utolsó kötete, a Halottak élén. Számára ő jelenti az életben maradáshoz az erőt, és aggódik mi lesz akkor, ha ő már nem lesz. A szerelmi szenvedélyen túl megjelenik a költő óvó, védő magatartása is a háború elől. Búsan büszke voltam a magyarra. A második vers, a De ha mégis?

Egy Isten sem gondolhatná szebben, Ahogy én gyermekül elgondoltam. Már csak ez a nyári, őszi napfény és szelíd bocsánatkérés telik Adytól. A Csinszka-versek többnyire az életet jelentő szerelmet írják körül, miközben az életpályát is összegzik: "Nézz, Drágám, kincseimre, / Lázáros, szomorú nincseimre / Nézz egy hű, igaz élet sorsára / S őszülő tincseimre. Mindhárom vers középpontjában Ady és Csinszka áll. Adyt lelkileg a háború törte össze, mert meg volt róla győződve, hogy akár győzünk, akár veszítünk, ez a háború a magyarság számára történelmi katasztrófához vezet. A tanácstalan Csinszka Babits Mihállyal levelezett, tőle próbált segítséget, tanácsot kérni, és igazán jó felesége volt Adynak, gondoskodott róla, ápolta, vigasztalta, hűséges társa volt utolsó éveiben. Mást várt volna szegény, de ezt kapta. Ady a versben olyan értékeket mond magáénak, amit csak mások verseiből ismert: magyarsághoz való hűség, emberség és jóság. Ebben több szerelmes témájú vers is található, melyek közül talán a három legjellemzőbb az Őrizem a szemed, a De ha mégis? Kérlek válassz a lenyíló mezőből: Költőink közül Ady Endre volt a legvitatottabb és legtöbbet kritizált. A több mint két évig tartó levelezés után csak 1914 tavaszán találkoztak először.

A viharos Léda-szerelem után a Csinszka-kapcsolat inkább amolyan "társszerelem" volt, tiszta, szelíd, üdítő érzelmekkel. Másrészt a költő már a férfikor delén járt, és az öregedés mélabúja rányomta a bélyegét kedélyére, ráadásul beteg is volt, és lelkileg is sokat gyötrődött. Témáját tekintve sok hasonlóság fedezhető fel Petőfi "Szeptember végén" című költeményével, melyben a költőt szintén az foglalkoztatja, hogy mi lesz a felségével, ha ő már nem lesz. A lumpolást szerette volna felváltani egy biztonságos kapcsolattal, otthonra és megértő asszonyra vágyott-e a költő? Nyoma sincs bennük a később megromló, kibírhatatlanná váló kapcsolatnak. Mindegyikből kiderül, hogy Ady nem tudna élni Csinszka nélkül. A negyedik strófában elhangzó kérdés feltevésekor Ady a halálra gondol, de azt, hogy ez mikor következik be, nem tudja megmondani, ezzel a sors kiszámíthatatlanságára utalva.

Nézz, Drágám, rám szeretve, Téged találtalak menekedve. Ő is érezte, hogy jobbat érdemelne Csinszka, aki egy jobb Adyt szeretett volna magának, tüzesebbet, ifjabbat. Kettejük kapcsolatáról ír a szerelemben való együttlét, a háborútól való félelem és a halál közelségének szempontjából. Két végén égette a gyertyát, nagykanállal ette az életet, így Csinszkának már egy fáradt, beteg Ady jutott. De maradjunk a szerelmi költészetnél. "Nem tudtam, lesz-e szerepem, és ha lesz: milyen lesz ez a szerep az Ady életében? Állítólag érzett valamit Csinszka iránt, de még a legnagyobb alázattal se tudok belelátni szerelmet: "S ha van még kedv ez aljas világban: Te vagy a szívem kedve. A versbeli "Drága" a költő felesége, Boncza Berta, akit Ady Csinszkának becézett. Ma már tán panaszló szám se szólna.

Ráadásul Ady és Csinszka személyében két "idegember" kötött házasságot: Ady eleve nehéz természetű volt, Csinszka pedig túlérzékeny, túlfinomult, kissé egzaltált, zavart, ingerlékeny fiatal nő. A költemények mindegyikében megjelenik a múlt, a jelen és a jövő valamilyen formában. A költő a sírás-rívást a népdalos ritmikával teszi érzékletesebbé. Az utolsó sorokban megnyugtatásként harmadszor is megjelenik az egymást fogó kezek és az őrző szemek képe. Ő emelt fővel, a humanizmus, az emberi értékek nevében emelt szót az esztelen vérontás ellen, amely a magyarságtól akkora véráldozatot, annyi ember halálát követelte. Boncza Berta 1894. június 7. született Csucsán és 1934. október 24-én hunyt el Budapesten. A költőóriás nagyon hamar éreztette a lánnyal, hogy egy kiélt vénember mellett nem illik életerősnek, üdének és fiatalnak lenni, csakis mélabúsnak, önértékelési gondokkal gyötörtnek. Versei, témáit tekintve rendkívül szerteágazóak, hiszen a szerelmi költészettől kezdve a magyarság verseken át egészen a létértelmező költeményekig mindenre találunk példát köteteiben. A Csinszka-versek egy megszelídült, szelíd, őszi szerelemről adnak hírt. Négyszer fordul elő a "tarts meg" könyörgés, mely nemcsak a megmaradás, a túlélés vágyát fejezi ki, hanem az "igérő Mult", az emlékek megőrzésének vágyat is.

És a nagy szerelmei is tönkretették, mint a mazochista Léda meg a fizetős nők, akiket Léda férjének a pénzéből vásárolt. Az olvasó úgy érzi, hogy ebből a címből még hiányzik valami, amire a választ csak a versben kapjuk meg. Olyan szép, hogy aki megértette ezt a nagy szépséget és kiverekedte a jogot őrizni ezt a testet,... - örökös rettegésben élt, hogy elveszítheti. Azután szinte megismétli a kezdő strófát, mert piszok jól sikerült és bízik a visszafiatalodásban, de mint tudjuk a szifilisz nem ebbe az irányba vitte. A második strófában megjelenik a háború képe, mely után a harmadik versszak - amely az első ismétlése - már nem nyújtja olyan biztosan óvó kéz és szem érzetét. Lázáros, szomorú nincseimre. S ha van még kedv ez aljas világban: Te vagy a szívem kedve. Kicsi Csinszkámnak küldöm). A Nézz, Drágám, kincseimre a háború vége felé íródott, amikor Ady már halálos beteg férjként élte életét Csinszka oldalán.