József Attila, Az Istenek Halnak, Az Ember Él. Tárgyi Kritikai Tanulmány Babits Mihály Verseskötetéről (Budapest, 1930

Fri, 05 Jul 2024 12:22:57 +0000

Babits költészetében nincs misztikus elkalandozás. "Menjünk odébb" – mondtam: attól tartottam, behallatszik a szó, s a beteg megérti. Az istenek halnak az ember él 2020. Mikszáth után sokáig valósággal divat volt írni róla, hol szomorú, hol vidám színekkel festve az utolsó napok tanácstalanságát, rémületét és akasztófahumorát. Efféle szoborcsarnokot épített már Victor Hugo is, megmosolyogtató és meghökkentő torzítással, mert látnivalóan hallomás után; s előtte meg utána füzérre szedték a zseniket és remekműveket mások is, de alig több sikerrel. Mint beesett szemek gödreiben. Én nem voltam Babits-tanítvány; vagy – nehezebbfejűségem folytán – csak később, már halála után. Nem mintha ez a költészet eddig híjával lett volna az emberszeretetnek, a belső megértésnek – gondoljunk csak a háború alatt írt versekre.

  1. Az istenek halnak az ember él 3
  2. Az istenek halnak az ember él 5
  3. Az istenek halnak az ember él 2021
  4. Az istenek halnak az ember él 2020

Az Istenek Halnak Az Ember Él 3

Mért szeret valamit az ember? A mozdulatokból hívást véltem kiolvasni, ismét az ágy szélére ültem; a jobb kezét kezembe fogtam, csitítva simogattam; erre a bal is megpihent. Az efféle munka csak kompiláció lehet; a kompiláció azonban épp az alkotás mérgező anyaga. Fényes, páncélos, ízelt bogarat. A család tele van panasszal. Ez magyarázza, hogy ő, a poeta doctus, a jó ízlés és okosság, méltó magatartás költője oly kegyetlen tud lenni az érzékeltetésben, s nem riad vissza semmi meglátásától, ami a nap alatt él, akár szépség az vagy utcaszenny, erény vagy bűn. Minő megaláztatás igazi, élő költőre, ha csak a legnagyobb általánosságban is osztályozni próbálják, kiszabják helyét ide vagy oda, előre megértik azt, amiről ő tudja, ha örökké élne, akkor sem tudná kifejezni; szinte halottnak nyilvánítják. Amit ő megvalósított, arra a szabályok szerint csakis egy nagyváros nagypolgársága edzhette volna meg valamelyik lángeszű gyermekét. Az istenek halnak az ember él 5. Szerelmi lírája is most, férfikorában, a házasságban adja a legtisztább, legbensőbb hangot. Mondhatná Cenci néni. Ami legelőször megfogja az embert, az a képek egymásba fonódó gyöngysorszerű végtelen vonulása. A kerepesi temető sírja világrészekre terjedő tektonikus lökések közepette nyílt meg.

Az Istenek Halnak Az Ember Él 5

S ha valóban csak ennyi volna, bizonyára a könyv sem gyakorolna rám különösebb hatást. A világgal, a gondolattal szemben csak éppúgy, mint önmagával. Babits szava volt a legmeglepőbb. Aminek "semmi köze a szláv türelemhez vagy fanatizmushoz". Sötétben botladoztam a belső lépcsőkön is. De még ezt is félre lehet érteni. Csókolj meg és nézz körül! Ezzel azonban csak a versírásig, csak a mesterség művészetéig és műfogásaiig jutnánk el és nem a költészetig; az több az előbbieknél. Az istenek halnak az ember él 2021. Babits karaktere tipikusan magyar. A szobához szűkebb oldalfolyosó vezetett a főfolyosótól. A háttérben, a sarokban itt-ott valóban szól a muzsika és Gözsy Pepiék szokványos hejehujázása. A könyv láncolódó tartalmát, de azt a fokozódó lírai hevületet is idézetekkel el lehetne mondani.

Az Istenek Halnak Az Ember Él 2021

Ösztöne a fiatal költőt is erre az útra viszi. A kamaszfiú Babitsnak ezek az élményei. Az ő vallásossága nem a türelmetlen szerzetesé, hanem a megbékélt bölcsé, aki tudja, hogy minden dolog önmagán túl, valami isten felé mutat. Egyszóval az a költő, aki két kézre fogja a Pegazus kantárszárát; akinek az isteni ihlettel is szándéka van.

Az Istenek Halnak Az Ember Él 2020

Halavány téli rajz (részlet). Nem ok nélkül való, mert a maga nemében nem is ritka eset, hogy Pannónia déli vidékének egyik legelzártabb kisvárosában a gyermek Babits, mihelyt olvasni kezd, rögtön három-négy nyelv betűit silabizálhatja a glédába állított könyvek gerincén, amelyek fölött, ha porosan is, ha pókhálósan is, de ott feszít az ősi ármális. Vitára érdemesített engem is; azt vettem észre, mintha most egyenesen kereste volna a vitát, már azt, amely barátságba oldódó hajdani mester és tanítvány közt lehet. A látás realizmusa ez. Ültömben földig bókolok neki, örömmel üdvözlöm. A költőnek nála egy időben magányos szellemnek és embertársnak kell lennie. De akik élnek, szívósan és állhatatosan élnek – okos, nagyszerű fajta ez, tartják magukat azon a kis területen, ami az ősöktől földben és stallumban megmaradt. Erre az életre-reagáló emberi művészetre vonatkoznak Verlaine szavai: L'art, mes enfants, c'est d'être absolutement soi-même. Erre rám pillantott, pillájával fejezte ki most is a bólintást, a köszönetet. Az életre kényszerült hallgató megérzi papja hangjáról, hogy fájdalmas kétkedésében is méltó az hivatására. Az istenek halnak, az ember él · Babits Mihály · Könyv ·. És a legtöbb oly szegény, oly szegény, még álmából sem ismeri ami jó. Babits tradíciója már ekkor a megújuló görög filozófiai bátorság, az értékek revíziója, az a világszemlélet, amely legelsősorban épp a polgárság posványos etikai hagyományaitól fordul el, s amelyhez, mivel örök Igazságra, Szintézisre törekszik, s ismeri a Könyörületet, még a katolicizmus is közelebb áll. Aki magyar, annak lelke örökké e két kikötő, kelet és nyugat közt hánykódik.

Tréfásan egyszer maga Babits említette, hogyha versíró kedve van, majdnem mindegy neki, hogy a kilincsről ír-e, a mozigépről vagy a sasmadárról. A visszhang: a "szellemi botrány", a "szellemi szégyen" az volt, hogy sajtó és irodalom már másnaptól – Babitsról szólva! Gyere az ablakhoz, édes! Később fáradni látszott. Ifjú szelleme, mint a napsugár csillog a világban, abban a háború előttiben, melyet, mint mindenki, ő is a munka, a biztos fejlődés, szóval a béke világának érez. A fiatal költő, akit méltán mondanak formaművésznek, legtöbb versében fölényesen, szinte gőgösen áll a földön; jelenségekről és gondolatokról énekel, mintha érzelmei nem is volnának…. 1941-ben halt meg, ötvenhét éves korában. A beteg egész idő alatt figyelt rá, megnyugodott, fürkészőn az orvos arcára tekintett. Mestersége közben kell meglepnem. A költészet, mint világhiány / Az istenek halnak, az ember él - Bagó Ilona (szerk.), József Attila - Régikönyvek webáruház. És ha a végén mégis azt érezzük, hogy a regényben ábrázolt többi szereplők a Schapringerek mögött elmaradtak, csak azért maradtak el, mert közben verseny támadt, nem is egészen tisztességes, ahogy ők mondanák: nem úri eszközökkel; olyan amit ők nem vettek észre. Az volt Rákosi Jenőé is. Panaszkodsz, szobrász – s egyben kérkedsz –, hogy mintáznivalód mindössze az ember teste s néhány négylábúé? Nagyvárosi polgárságunk voltaképpen azzal esett ki a nemzet irányításából, hogy amidőn a történelem a nyugati mintájú irányítással megkínálta – 1918 végén –, képtelen volt a föladatra, elsősorban éppen amiatt, mert nem testi közelségben élte a nemzet történelmi és napi sorsát.

Vannak költők, sőt maga az egész költészet arra tendál, hogy egy hanglejtéssel, egy képpel, valami szépség mindent elvakító megvillantatásával adjon feleletet – egy kardcsapással vágja át a gordiusi csomót. Az istenek halnak, az ember él Versek Babits Mihály Athenaeum Első kiadás. Azt mondom újra, most végzi a bizonyítást, a döntőt helyettünk is az idő. Imrust pedig nem osztályának anyagi romlása kergeti el hazulról és ebből a világból, hanem ő saját maga, az ő egyéni kibontakozása, különbsége, pontosan "vágyai sólyomszárnya", mely előtte már annyi türelmetlent és jobbat kiröpített, s mely minden réteget odahagyott volna vele is. Elmaradt, romló országok szellemi életük korszerűsítésével tartják magukat a fölszínen, ameddig bírják. Az elégia, pesszimizmusa ellenére is kibékít a földdel.

Meglesz majd a temetőbe'). Később ismét kimentünk a folyosóra.

4 Az 1 Ben Babakocsi, 2024 | Sitemap

[email protected]