Befogadástörténet - Digiphil

Az érzékelhető világ ebben a kábulatban álommá, káprázattá, látomássá is válik, s a valószerűtlen körvonalak mögül titkos sejtelmek derengenek: a szerelem, a halál, a megnevezhetetlen bánat és szorongás sejtelmei. "Megszínesül a lázamtól a karton" (nem sokat ígér, éles rímet várunk), "zászlók feszülnek ki a sárga parton". Milyen sokszerű talány is a gyermeklélek. Vannak, akik nem is jogtalanul, ezt az utat úgy tekintik, mint Kosztolányi fejlődését a szimbolizmustól a realizmusig. Németh László, Kosztolányi Dezső, in N. L., Két nemzedék. NJegyzet Karinthy Frigyes, Az ötvenéves Kosztolányi, Nyugat, 1935/4, [április], 265– 266, 271–272. Morstan szines tintákról álmodom elemzés. A bravúrban, melynek során a gyermeki világ elemi szintjén a felnőtt, kulturált költő kibeszélhette önmagát.

E részben is kisért valami nemes igazolása az impresszionizmus költőjének és költészeté impresszionizmusról […] bizonyos, hogy – amen - nyiben kivételek valahol érvényesülhetnek, – úgy a lirában, feltétlenül a lirában kell ezek példáit becsülnünk. Ez a kiadás ugyancsak meghiúsult, Kosztolányi egyébként Rilkével esedékes találkozóját is elmulasztotta Párizsban. Feladat: kisdolgozat készítése a ciklusról elemzés és Karinthy Kosztolányi-paródiája segítségével. NJegyzet Halasi Andor, Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai, A Hét, 1914, 6/1258, [február 8. Az eltűnt idő fanatikusa alcím alatt. Kosztolányi dezső mostan színes tintákról. Az ekkor még élclapot szerkesztő Hangay a Móka október 5-i számában közöl empatikus, szempontjaiban nem különösebben meglepő recenziót Kosztolányi kötetéről. Kapcsolatformálódások, Szabadka, Életjel, 2011, 99–105 (Életjel Könyvek, 144). A lírai hős velük azonosítja magát, s a sorsmegosztásban találja meg egyéni élete értelmét, az önmagához méltó feladatot.

Igy, ilyen hangon gyermek nem szólalt még meg az irodalomban. Normálisabb, természetesebb azoknál, és szabadabb, őszintébb a pállott békeidők kiszikkadt haszonélvezőinél. Egy büszkeségem van: nem adtam oda írói tehetségemet a hírlapírás Molochjának. NJegyzet KDLN, 718. majd november 21-én a programot is pontosítja: Kedves barátom, feleségem kész örömest vesz részt az estélyen. Hámor Jánosné, Irodalmi feladatlapok az általános iskola 8. osztálya számára, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2005, 52–53. "ellenjátékot" keresve Kosztolányinak – föl nem fedezném a vers néhány sorát: "Hogy össze nem rogy a szobánk alatta, / hogy össze nem rogy menten, aki hallja. " Kosztolányi Dezső: A játék, in Vers – Ritmus – Szubjektum. Írt egy egyfelvonásos mesejátékot: " Lótoszevők " címmel, amely azonban még megjelenésre vár. Tévedtek a kortársak? Benedek Marcell, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1963, 678–684. Esszék, Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1987, 239–250. Kosztolányi mostan színes tintákról álmodom. Mindenek előtt annak legfőbb műfaji vonásáról, románcosságáról, a 19. századi érzékeny közpolgár, a városiasodó vidéki kisember, az industrialitásba váltó patriarchális világ e kedvenc hangnemi karakterjegyéről.

Hagyományosan társadalmi, illetve nemzeti volt ennek az irodalomnak mindig a fő sodra, s a Monarchia innen tekintve (elég utalni az Ady vagy Móricz adta Monarchiaképre) nem jelentett mást, mint megszületendő történelmi rosszat, a feudális erők kedvéért létező tévedését a történelemnek. Az egyes versek zártságát a szerkesztés feszessége biztosítja: ennek elemei közül kiemelhető lenne az ismétlés-szerkezetek látványos parádéja (pl. Füst Milán, Megint Kosztolányiról, továbbá egy nagyon sovány fiatalemberről, in F. M., Emlékezések és tanulmányok, Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1956, 36–41. Joggal mondhatjuk tehát, hogy Kosztolányi, amikor A szegény kisgyermek panaszai központi verseit fogalmazta és költői tervét elgondolta, s ez – láttuk – éveken át érlelődött, tulajdonképpen a "teremtő idő" problémájával találkozott, amelyet magyar nyelven Babits Mihály fejez ki a A szegény kisgyermek panaszai megjelenésének az évében, 1910-ben Bergson filozófiája című tanulmányában: "A mi időnk teremt, újat alkot minden pillanatban. Reszketve keresi a titkok világosságát, a megváltó szavakat, de nincsenek problémái és nincs társadalmi nyelve, nem ismeri a szűkölködő emberiség rejtvény-kulcsát: a szolidaritást. Kosztolányi Emil Isac számára 1918. július 12-én készít rövid listát románra lefordítható verseiből. Erőss László 1965-ben a Kortárs ban, Vázlatok egy Kosztolányi-képhez című tanulmányában a ciklusról szólva a kisgyermek figurájának és az emlékezés gesztusának lélektani aspektusait frissíti fel. Helyeslem a tervét: vörös iniciálék, mindenütt vörös csillagok, egy lapon csak egy vers. Ma már úgy nézhetjük ezt a kötetet, mint a mai magyar irodalom egyik jelentős alkotását, amely úgyszólván megjelenése pillanatától kezdve inspirálta a verselő kortársakat. Az apával való rivalizálás tűnik fel az elemzett versben, midőn a sárga SZÍN aranyba vált át. Mostan színes tintákról álmodom (Deák Tamás zenéjével), ea.

Ízlése teljesen a múltban gyökeredzett, és ezért Aladárnak sok küzdelme volt vele. A tárgyaiban otthonos, majdhogynem idilli környezet így válik a fenyegetettség, a létbizonytalanság jelrendszerévé is. A kép egyike annak a hét felvételnek, amelyet Kosztolányi (Füst Milán közvetítésével) levélben küldött el 1935 szeptemberében Radákovich Máriának. " Veres Andrásnak A " homo aestheticus " – Kosztolányi Dezső vázlatos pályaképe című 2004-es írása a ciklusra mint korai pályaszakasz két abszolút sikerének egyikére tér ki (a másik a szerző szerint az 1913-as Modern költők című műfordítás-gyűjtemény). És a harmadik versszak egyenesen kibírhatatlan. A prospektust vastag papírra vagy kartonra kérem. A Lüscher-tesztnek, pontosabban a teszt ún. A költői erőm teljes pompájában, a zsenim feltétlen hatalmában érzem magamat. …]Szabó Árpádnak nem írnia kellett volna Kosztolányiról, hanem írni tanulnia Kosztolányitó ezt a munkát végezte volna el eredménnyel, még nagyobb örömem telt volna az ő "Polgári költészet – népi költészet" című mélyenszántó dolgozatában. Poétikai monográfia, Iskolakultúra, Veszprém, 2012, [53–71] (Iskolakultúra Könyvek, 43). Az előhang kisgyermeke "Kisded", aki – akár egy kisjézus – "fehérlő ingbe lépdel" és "Arany gyertyácskát tart keze". A költemény harmadiknegyedik strófájában Somlyó – az apa-fiú kapcsolat tematizálása miatt – Kosztolányi gyermeki énjére és ennek kapcsán A szegény kisgyermek panaszai ra utal. "(Mint a magnézium... ) S egy kései, Apám című töredékének kezdete: Vaksi szemmel nézted a vaksi holdat. "

Előtte az "Oly boldog lennék, Istenem, de boldog" csak két "jó" szót tartalmaz: lennék; de; mégis Kosztolányi-alaphangot szólaltat meg. Körülbelül ezt írja Babits Mihályról is, majd ha meghal. A legjelesebb dolgozatokat itt közöljük szives elbirálás végett időbeli sorrend szerint. Apró, de érdekes változtatással meséli el A szegény kisgyermek panaszai megszületésének 1931-ben, a Pesti Hírlap Vasárnapjá ban rögzített változatát. Vázlat poétikájáról: az "abszolutvers" felé.

Szeptemberi áhítat (Hátrahagyott versek) A halálközelség az életért való rajongását váltja ki a súlyosan beteg költőből. A keretversek mind a gyermektéma irodalmi intonálását, értelmezését adják, nyíltan vállalva a nem gyermeki hangütést (s távol tartanak mindenféle pszichologizálást is! Erre szögecselik a kedvezőtlen elbírálás alá eső író képét. Még kevésbé a zsonglőrre. 1905–1963, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1964, 34–37. Nem lehet eredetibbet mondani: az életet ábrázolta. Megénekli a szobáját, butorait, tárgyakat, évszakokat, a gyorsvonat ablakából látott elsuhanó tájakat, egy lankás domboldalt, bámész arcot, mely ránevet egy pillanatra az idegen állomáson, idegen városokat, tornyokat, és ismét és ujra visszatér gyermekkori emlékeihez. A gyermekkor könyve ez és hogy olyan intenziv szeretettel fogadta az irodalmi kritika és a közönség is, annak főoka abban van, hogy ezer gyökérszállal kapaszkodik a magyar földbe és a modern lélekbe. Megjegyzések egy utószóhoz, Népszabadság, 1958. december 25., 19.

Tverdota György, Veres András, Budapest, Balassi Kiadó, 2003, 64–77. Jaj, az estét úgy szeretem, ea. …]A Kosztolányi-versekből itélve mi hallatlanul világosak, szabatosak és szigoruak vagyunk. …]Ezért értékesebbek az alkotás szempontjából a szegény gyermek, mint a bús férfi panaszai, ezért jobbak a Meztelenül látszólag elvonatkozott képei, mint az egyébként szívbemarkoló és néhány nagyszerű verset felmutató Számadás. Egy beteg gyermek haláláról.

A kisgyermekben életre hívott lírai hős voltaképpen a századvég s a korai Kosztolányi-versek bohócainak, komédiásainak s őrültjeinek a leszármazottja. Ez más volt természetesen, mint Isten otthonában, bús komédia, Isten lélekzet-visszafojtva, félve nézte, megilletődve diavetítette, amint hatvan picike, osztálytermi fejek egyszerre intenek, s egyszerre pislant százhúsz kis verébszem. Képe csak egy dalt zongorázik. Márai Sándor Az Újság ban az egész pályán végighúzódó gyermekmotívum vagy a lineáris fejlődés során elhagyott első siker helyett a lírikus Kosztolányi robbanásszerű indulására helyezi a hangsúlyt. Kosztolányi, persze nem tudván a félelemérzésnek valóságos társadalmi okait kideríteni – hiszen a társadalom, a "politika" problémáit ab ovo elutasította magától –, mythologizálta ezt a félelmet is. A szordinós hangulatok, melyek áthatoltak a négy falon, egy kifinomult, kényes lélek megnyilatkozásai. A szegény kisgyermek panaszai, MN, 1910/209, [szeptember 8.

Kedves jó uram – megtisztelő kérésével zavarba hoz: három verset kell kiválasztanom. Kip-kop, köveznek, vers és feladatsor (14–15). ] A művészetének tudatára ébredt költő itt rótta le háláját a gyermeknek, aki egykor volt, s aki szenvedések és betegségek árán építette föl azt a különös álomvilágot, amelyből a későbbi költő annyi kincset hozott napfényre. De nem is epikai mű, amelybe a lélek kilépett magából, hogy a világban elrejtőzködjék.

Fráter Zoltán, Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem, XX. Senki sem tud olyan szépen, meghatóan, a vizió kisérteties megelevenitésével emlékezni, mint Kosztolányi. Bevezetés kezdi, a költő beszél:(As one who has fallen between the rails… and feels his passing life while the hot wheels roar and thob and many crooked images pass and he sees as be never yet has seen. Nem voltak idegenek tőlünk, de nem voltak egészen a mieink sem. Kiszínezném vele az életem" -, itt, egyes szám lévén, nyilván egy színről, az (apától elhódított) aranysárgáról van szó, s ismét feltételes-óhajtó módban (kiszínezném), hiszen a gyermeki konfliktus nem oldódhat meg, nem is tudati szintű.

S alkalmas volt a gyermekkép arra, hogy ennek hordozó motívumává váljék. NJegyzet Bálint Jenő, Írók beszélnek. Ezeket elnézik tünődve. 1970; Halász László: irodalompszichológiai vizsgálatok. A vers születésekor már túl volt néhány súlyos műtéten, rádiumos kezelésen. Irodalmilag, legalábbis világviszonylatban műveletlen volt, magyar szempontból Gyulaiék felfogásának fáklyavivője.

4 Ezek spontán sorrendbe helyezése adhat választ az érzelmi élet jellemzőire, a rejtettebb determinánsokra, illetve (a két első, illetve két utolsó helyen választott szín egymáshoz való viszonya) az aktuálkonfliktusra. Például Arany, Petőfi, Berzsenyi, kicsit korábban Csokonai és…? A szegény kisgyermek panaszai a lázadás gesztusát illusztrálják. Versek és feladatok. …]A lírai közvetlenség nem mindig áll egyforma becsben későbbi korok műítészeinek szemében. A szerző a versek egymásutániságának, a keretnek elemző megközelítésével és a ciklus mint teljesség hangsúlyozásával eddig kevéssé próbált területekre lép, miközben gyermekértelmezése, az imágó fogalmának bevezetésével, túllép a pszichologizáló látásmódon. Az új lap keresztény jellege pedig semmiképp sem akadályoz bennünket abban, hogy a magunk hite szerint írjunk, hisz a francia és olasz szimbolizmus is – amint Ön igen jól tudja – kereszténykatolikus, sőt jezsuita alapon indult meg.