Dr Osváth Péter Pszichiáter

Életesemények a szuicid kísérletezk csoportjában 1. Vándorgyűlés, MCSE, "S ittlétemet átlátom ott", 2009, január 30. Tabula 6 (1): 117-134. A nemzetközi összehasonlító elemzések alapján a magyar kultúrára jellemz sajátosságok feltérképezését is megkíséreltük. Szenvedélybetegségek, 1995, 3:164-200.

1. A pandémia hosszú távú hatásai: bio-pszicho-szociális-spirituális megközelítés
2. Dr. Osváth Péter - Munkatársak - For Life Medical Center
3. Időskori pszichiátriai tünetcsoportok
4. Dr. Lajtai László | Magatartástudományi Intézet
5. Dr. Osváth Péter: Identitás – válság – öngyilkosság – Komplex terápiás és prevenciós lehetőségek

A Pandémia Hosszú Távú Hatásai: Bio-Pszicho-Szociális-Spirituális Megközelítés

2001. között) összesen 1158 szuicid kísérletet elkövet páciens adatait gyjtöttük össze. Dr. Lajtai László | Magatartástudományi Intézet. Fontos eltérést jelentett az európai adatokhoz képest, hogy a pécsi mintában a magány ill. izoláció jóval ritkábban fordult el, ez alapján a konfliktuózus interperszonális viszonyok szerepe fontosabbnak látszik. Távoktatásból évente 20 pont számolható el. Eisler Olga, Lajtai László (2000): A Vipassana és a pszichoterápia. Megváltók, júdások, filozófusok és orvosok.

Dr. Osváth Péter - Munkatársak - For Life Medical Center

Nagyon fontos, hogy a mindennapi klinikai gyakorlatban is meg tudjuk valósítani a modern pszichiátria holisztikus, bio-pszicho-szociális-spirituális megközelítésen alapuló humanisztikus és kapcsolatcentrikus szemléletét. Dr. Osváth Péter - Munkatársak - For Life Medical Center. Lajtai, László (1999): Drogok a kulturális és pszichiátriai antropológia szemszögéből. A korábbi öngyilkossági kísérletet követ érzések és környezeti reakciók A kísérletezkre jellemz volt, hogy a tettet követen elssorban saját magukkal kapcsolatos negatív érzések ill. bizonytalanság volt észlelhet, a pozitív érzelmek kevésbé szerepeltek (a férfiaknál inkább). Egyik része az egészségügyi ellátással kapcsolatba került öngyilkossági kísérletezk megtalálását és a rizikófaktorok felmérését célozta meg (monitoring study).

Időskori Pszichiátriai Tünetcsoportok

14-16., Balatonfüred. Az epidemiológiai vizsgálat monitoring részében négy év során (1997. Ebben a modellben – ahogy az a későbbiekben részletesen is kifejtésre kerül – éppen az éretlen, sérülékeny és bizonytalan identitás jelentheti azt az egyéni érzékenységet (vulnerábilitást), mely krízisek vagy akár öndestruktív viselkedésformák kialakulására hajlamosíthat. Moretti M: Változó világunk – változó női szerepeink. Az adatok feldolgozása és statisztikai elemzése Excel 7. Kenézy Gyula Kórház, urológus, andrológus szakorvos. Dr. Osváth Péter: Identitás – válság – öngyilkosság – Komplex terápiás és prevenciós lehetőségek. A depresszió vagy a reménytelenség. Közismert azonban az is, hogy a férfiaknál gyakoribb a kezeletlen depresszió és a komorbid addikció (elsősorban az alkoholfüggőség) előfordulása is.

Dr. Lajtai László | Magatartástudományi Intézet

Fekete, S., Schmidtke, A. : Szuicidium modellkövetés család. A Föld legtöbb országában a szuicid statisztikák nagyon érdekes nemi differenciát mutatnak, ezt a kutatók nemi paradoxonnak nevezték el (Canetto, Sakinofsky, 1998). 2000- szakvizsgáztat geriátriából. Kiemelésre érdemes, hogy nemcsak a rizikófaktorok, de a protektív tényezők is különböznek a két nemnél. Az első hazai mindfulness-konferencia. Az egészségügyi és szociális szolgálatok terápiás-prevenciós hatékonyságának felmérése 5. Medicina, Budapest, 215-224. A depressziós hangulatzavar felismerésének és kezelésének lehetőségei.

Dr. Osváth Péter: Identitás – Válság – Öngyilkosság – Komplex Terápiás És Prevenciós Lehetőségek

A széleskörű kutatási spektrum a biológiai pszichiátriai kérdésfeltevéstől az epidemiológiai leírásokon át a társadalmi-gazdasági változások elemzéséig, attitűd- és médiavizsgálatokig, a magyar kultúra sajátos jelentéstulajdonító szerepének elemzéséig terjed. A személyiség kialakulása szempontjából kulcsfontosságúnak tekinthető Erik Erikson pszichoszociális fejlődéselmélete (Erikson, 1965). 1997-től: Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet. Ahogy majd a későbbiekben részletesebben is kifejtjük, az egyes feminin vagy maszkulin jellemzők fontos részei stabil nemi identitásunknak, így a nemi szerepekkel kapcsolatos stresszek és veszteségélmények identitásválságot idézhetnek elő. Budapest Fővárosi Önkormányzat Idősügyi Tanács tagja, 1999-.

A multicentrikus kutatás vezeti által kidolgozott több mint 800 változót magában foglaló interjú (Kerkhof és mtsai, 1994) a standard demográfiai változók mellett premorbid személyiségjellemzket, pszichoszociális környezeti tényezket, életeseményeket, megelz kezelési formákat, továbbá pszichopatológiai jellemzket (depresszió, reménytelenség, agresszió, önértékelés stb. ) Sajnálatos módon kultúránk bővelkedik ilyen nagyságokban, Széchenyitől (Kézdi, 1995a, 1995b), József Attilán keresztül Latinovits Zoltánig sokakat említhetnénk, vagy elég csak a 80-as évek szépségkirálynőjének, Molnár Csilla Andreának tragikus sorsára gondolnunk (Fekete, Osváth, 2004). Az orvostanhallgatók és orvosok pszichológiai problémái. LAM-TUDOMÁNY / ÖSSZEFOGLALÓ KÖZLEMÉNY. Vagyis a szereppel járó identitásérzések mindig az énidentitás meghatározó összetevőit képezik. A pszichoterápiában olyan specifikus terápiás beavatkozásokra (mint például a problémamegoldó kapacitást fejlesztő kognitív viselkedésterápiák) van szükség, melyek hatékonyan alkalmazhatók a bizalmatlan, esetleg elutasító, a kezeléssel rosszabbul együttműködő, érzelmeiket nehezebben kifejező, problémáikat elrejtő és a terápiás kapcsolat kezdeti függőségét rosszul toleráló férfiak esetében. Vizsgálatunk eredményei arra is felhívják a figyelmet, hogy a magas ismétldési ráta hátterében nemcsak az ismétlk jellegzetességei, hanem az egészségügyi ellátás hatékonyságának problémái is fontos szerepet játszhatnak. Szakorvosaink a legnagyobb szakmai tudásuknak megfelelően végzik munkájukat. Ezek között a különböző pszichopatológiai problémák mellett az öndestruktív magatartásformák előfordulása is gyakori. Az epidemiológiai vizsgálatban alkalmazott kérdívben az öngyilkossági kísérletet elkövetk szociodemográfiai jellemzi (kor, nem, családi állapot, képzettség, munkaviszony) és a kísérlet körülményeire vonatkozó adatok (ideje, helye, módszerválasztás) mellett információkat nyertünk az aktuális pszichiátriai diagnózisra, valamint a korábbi öndestruktív viselkedésre vonatkozóan is. A magyarországi szuicid epidémia depressziós hipotézisének fontos releváns részeredményei a hangulatzavarok pontosabb felismerésének és adekvát kezelésének jelentőségére mutatnak rá, így járulva hozzá a depresszióhoz társuló öngyilkos viselkedés megelőzéséhez (Rutz, Rihmer, 1996; Rihmer, 1997). 1969 Magyarországon és Európában az első Nyitott Ajtós Akut Felvételes Pszichiátriai Osztály kialakítása (ún. A szociokulturális modell szerint (Payne és mtsai, 2008) a férfi szerepre sokkal inkább jellemző a dominanciára és autonómiára való törekvés, a (munka)teljesítmény kiemelt jelentősége, a sikerorientáltság és az ehhez kapcsolódó folyamatos rivalizálás, mely gyakran bizalmatlansághoz, magányhoz, izolációhoz vezet. Személyiségünk kiteljesedése óhatatlanul krízisek megoldásán keresztül zajlik.

Magyar Addiktológiai Társaság V. Országos Kongresszusa. Psych., 1961, 4:561-571. A nőkre sokkal jellemzőbb az érzékenység, jobban ki tudják fejezni érzelmeiket és fejlettebb a problémák megosztásának képessége is. Lajtai László (2007): Alkoholhasználat és alkoholfüggőség. Rihmer Z., Belső, N., Kiss, K. : Strategies for suicide prevention. Zonda T. : Az öngyilkosság kultúrtörténete. Urológia – Az urológia a kiválasztó és szaporító szervrendszerrel foglalkozó tudományág, foglalkozik mindkét nemnél a vesékkel, a húgyutakkal, a húgyhólyaggal, a nemi szervek húgyutakkal közös szakaszaival, férfiaknál a prosztatával, herékkel, hímvesszővel. Rutz, W., Rihmer Z. : A Gotland-vizsgálatok tanulságai. Osváth Péter PhD, egyetemi. Az oktatási anyagot készítette: Dr. habil.

Az 1984-91 között történt regionális vizsgálat során részletes adatokat nyertek a befejezett és megkísérelt öngyilkosságok epidemiológiai és szociodemográfiai jellemzőire, területi megoszlására, valamint az egészségügyi és mentálhigiénés ellátó rendszerek működésére vonatkozóan is (Ozsváth, Kóczán, 1985; Kóczán és mtsai, 1991; Kóczán, 1994). Elmondta, hogy a szuicídium a fiatalok körében a vezető halálokok egyike, emiatt különösen fontos, hogy mindenki figyelje a jeleket, hiszen az öngyilkosságra készülők 80%-a valamilyen módon jelzi szándékát. Ez összefüggésbe hozható az egyes gyógyszerek elérhetségével ill. a hazai gyógyszerfelírás és fogyasztás anomáliáival is. Ez az identitáskoncepció nagyon jól összekapcsolható Dreitzel szerepfelfogásával (1974), hiszen identitásunk meghatározó részét alkotják a társadalmi szerepek. A krízis, életünk szükségszerű velejárójaként személyiségünk fejlődésének hajtóereje lehet, hiszen az új feladatokkal való megküzdés során folyamatos érésen és fejlődésen megyünk keresztül. A RÉSZLETES INTERJÚS VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI A pszichológiai skálák elemzése 1. Az összeurópai adatokhoz képest (Bille-Brahe és mtsai, 1998) a pécsi mintában jóval gyakrabban számoltak be partnerkapcsolati konfliktusokról ill. veszteségekrl az öngyilkossági kísérlet hátterében, a motívumok között pedig gyakrabban jelent meg a ragaszkodás kifejezése, a bntudatkeltés, mások véleményének befolyásolása ill. mások helyzetének megkönnyítése. Szádóczky E., Rihmer Z., Papp Zs., Vitrai J., Füredi J. : Öngyilkos magatartás a felnőtt lakosság körében strukturált kérdőív adatai alapján. A gyakran elforduló testi betegségek szerepe is figyelmet érdemel, hiszen sok esetben társultak depressziós panaszokkal. 2007. január 24-27, Miskolc. LAM Lege Artis Medicinae.

Az ismétlk kezelésében észlelt eltérések a korábbiakban részletezett eredményekhez hasonlóan a mentálhigiénés ellátás inszufficienciájára utalhatnak (ez a páciensek értékelésében is megjelent). Munka, kapcsolatok, családi szerepek, stb. Kóczán Gy., Ozsváth K., Jegesy A. : Öngyilkossági események epidemiológiája és az ellátási gyakorlat Baranyában, 1984-88, Társadalmi Beilleszkedési Bulletin, XX, Bp., 1991, 1-70. A pécsi szolgálatvezető részletesen kitért arra, hogyan kell beszélgetni a szuicid krízisben lévőkkel, és miként lehet hatékony segítséget nyújtani. A modern identitáselméletek perszonális (személyes) és szociális identitást különböztetnek meg (Erikson, 1992; Kézdi, 1992, 1995a).