Festmény Reprodukció, Egyedi Vászonkép Fotóból, Poszter Nyomtatás. Ingyenes Szállítással
Szinyei Merse Pál Élete
És még egy csavar a történet bonyolításában: a meseírók szerint ezeket a fiatalokat a Pulszky és Probstner szülők (utóbbiak ekkorra már rég elhaláloztak) egymásnak szánták volna, ezért is történt az ominózus festmény alkotójának megleckéztetése. Oldalunk cookie-kat használ, hogy színvonalas, biztonságos és személyre szabott felhasználói élményt tudjunk nyújtani Önnek. Cáfolata az elsőszülött fiú, Szinyei Merse Félix visszaemlékezésében olvasható, aki leírta, hogy bécsi tartózkodásuk első felében, 1882-ben egy kibérelt meidlingi villa műteremnek használt emeleti nagy termében "festette atyám a Pacsirtát is, nem a szabad természetben, de a műteremben. Harmadszorra, ugyanezzel a címmel, már kötetben jelentette meg: Három dáma rámában. A művészek szerelmi életét kutató bestseller író ugyan Szinyei önéletrajzaiból és leveleiből, sőt leánya visszaemlékezéseiből, tehát a valóságot feltáró dokumentumokból is idéz, sajnos azonban Fedor Ágnes kisregényét is igazmondó forrásnak tekintette, így a hazugságokon alapuló régi kitaláció néhány részlete újabb generációk figyelmét kelthette fel. Budapest, Lampel R. Könyvkereskedése, 1910, 9–26., 97. A tönkrement házasság feltételezhető okainak sokszor ízléstelen boncolgatása helyett tehát sokkal hasznosabb lett volna, ha a szerzők Szinyei Merse Rózsinak, a művész festővé lett leányának forrásértékű, őszinte, ugyanakkor érdekfeszítő emlékiratait tanulmányozták volna szülei egyéniségéről, házasságuk buktatóiról – és leginkább a mester művészi alkotómódszerének műhelytitkairól. Az 1870 után meglepő gazdagsággal kiteljesedő és egyre változatosabb életműveket felmutató magyar festészet főként Szinyei Merse Pál főművei - hogy csak a legismertebbeket említsük - a Hinta, a Ruhaszárítás, a Majális, vagy a Léghajó révén zárkózott fel az európai művészet történetének legkorszerűbb áramlataihoz.
A Kép és kultusz kiállításon most egymás mellett láthatjuk műveit a leghíresebb francia és német kortársakével, és a tárlatnak sikerül elmagyaráznia, miért maradt a festő mégis ismeretlen Magyarország határain kívül. Magyarország egyetlen települése Fonyód, ahol múzeumi környezetben tisztelegnek a művészete előtt. Az évszázadok során másfélezer darabosra duzzadt gyűjteményben huszonhárom magyar festő kapott helyett, elsőként az Itáliában élő Markó Károly 1872-ben. A Léghajó és egyéb képek ihlető helyszíne, Szirmabesenyő épp idén avatta fel a mester első egész alakos bronzszobrát, Sánta Csaba munkáját. Szinyei 1872-ben vette feleségül a bécsi illetőségű Probstner Zsófiát, akinek sok-sok képen megörökítette kedves arcát, finom vonásait és átható tekintetét. Nem csoda, hogy ebben a gyökeresen megváltozott élethelyzetben újra kedve támadt festeni, sőt önmagát is megörökíteni. Megnyílt a Nemzeti Galéria kiállítása, ahol az eredeti Szinyei Merse Pálfestményekkel találkozhat az olvasó/múzeumlátogató. Münchenben készült a vázlat, amelynek alapján Humplmayer műkereskedő megrendelte a nagy képet. Magyar festőművész-géniuszok családfaelemzése. A korai főműnek számító Anya és gyermekei I. például százhúsz évig lappangott, mint utóbb kiderült, egy washingtoni festő vette meg a második világháború után, aki azért vásárolt régi vásznakat, hogy a festményeket lekaparva újrahasznosítsa őket. Az alkotást valószínűleg Neményi Bertalan vásárolta meg 1936-ban, majd a második világháborúban egyik barátjánál helyezte biztonságba. Az életmű egészét látva meglepő, hogy ez a táj mennyire konkrét: szülőföldje, Sáros megye színpompás rétjei, dombjai, patakpartjai és idős korában egyre inkább csak a jernyei kert virágzó bokraival, fáival.
Jóval később, befutott, idős művészként és a Képzőművészeti Főiskola igazgatójaként sok időt töltött Budapesten, de a jernyei ház és a vele járó szerep, a gazdálkodó nemes élete végéig megmaradt. Ráadásul nagyrészt önállóan jutott el ugyanoda, ahol ők jártak, mert az impresszionizmust inkább csak hírből ismerhette (Párizsba egészen későn, 1908-ban utazott csak el, életében egyszer). A festő egyébként akkoriban azt állította, modellje egy osztrák lány volt, ám felesége halála előtt bevallotta, hogy ez a mű is Zsófiát ábrázolja. Ahelyett, hogy továbbra is megoldásokat keresnénk, visszatérünk az éjszakai égbolthoz. 4 Gál György Sándor: Majális. Elárulta: ötven éve azért küzd, hogy felébressze az érdeklődést dédapja, a "színcsodák álmodója" életműve iránt. Nem számít, hogy melyik kategóriába tartoznak, a távcsövek használatuk szempontjából differenciáltak. A múzeum műtárgyait a szovjet hadsereg közeledése elől 1944 végén nyugatra menekítették, előbb Pannonhalmára, majd Szentgotthárdra. A lencse távcsöveket szintén a leggyakrabban gyártják és értékesítik. Kötetbe foglalva, bővebben uő. 11 Szinyei Merse Rózsi feljegyzései apjáról. In: Szinyei 1989, 287–306. A Majális sztorijában az egész folyamat nyomon követhető: 1873-ban készült el, és a bécsi világkiállításon olyan rossz kritikákat kapott, hogy Szinyei visszavitte Jernyére, és tíz évig nem állította ki (ebben is magyar úr maradt, a kritikát nem bírta), 1883-ban megint megpróbálkozott a bemutatásával Pesten és Münchenben, de még mindig nem értékelte a közönség, 1896-ban a millenniumi tárlaton viszont már mindenki odavan érte, és megveszi az állam.
Szinyei Merse Pal Festmenyei
Az uniós forrásokból példaszerűen helyreállított jernyei Szinyei Merse-kastély földszinti termeiben 2015 óta sok látogatót vonzó könyvtárat és digitális oktatóközpontot alakítottak ki, míg az emeleti reprezentatív teremsorban feltárul szinte a teljes Szinyei-életmű. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. A csillagászati távcsövek, amint a neve is sugallja, alkalmasak az égitestek megfigyelésére. Alvó nő a díszletek között.
Szinyei régen elkezdett és félbehagyott vásznai közé tartozik: 1895-ben a kép tragikumát azzal enyhítette, hogy halványkék eget és meleg tónusú felhőket festett a horizont fölé (állítólag egy órás munkával), egyébként már 1884-ben kész volt a mű. 1883-ban Jernyén kezdett közvetlenül a természet után festeni, miután kétkedni kezdett, hogy az emlékezetből, műteremben festett képeinek színei valósak-e. Ettől kezdve élete végéig csak a szabadban dolgozott. Trianon után mindez pillanatok alatt elsüllyedt, és csak Szinyei tájképei maradtak belőle. Utóbbiak alapos ismerete a művek sajnos nem mindig szakszerű, esetenként túl radikális restaurálását is megakadályozhatná, sőt a hamisítványok kiszűrését is megkönnyíthetné.
Mégis, a világhálóra újabban felkerült írásokban továbbra is megjelennek Czeizel tévesen felállított és túlhangsúlyozott orvosi látleletei ahelyett, hogy kortársaink a mester optimizmust és természetszeretetet sugárzó, világraszóló művészeti eredményeinek elemzésével foglalkoznának. Érdekes a műtárgyak mozgása, hiszen ami múzeumba kerül, az általában elérhető, a magángyűjtemények állománya viszont folyamatos változásban van – fogalmaz a művészettörténész. Ezeken belül külön érdekességet jelent a mester pályaképét markánsan meghatározó négy nagy történeti kiállítás beemelése és Szinyei festményeivel (Hóolvadás, 1884−95) való kontextusba állítása. A kritika kifogásolta, a közönség nem rajongott érte, ami hatalmas csalódottságot idézett elő a festőben, visszaemlékezései szerint egyik-másik élesebb kritikai megjegyzés ("delirium colorans" – "színező őrjöngés") pedig haláláig kísérthette. Megtalálásában a festő dédunokájának egyik Amerikában élő távoli rokona segített, aki művészeti folyóiratokban jelentette meg a műről készült fekete-fehér fotográfiát. A jelen cikk szerzője által berendezett vitrinekben pedig a művész legszebb rajzainak reprodukcióit és számos dokumentumot, főként korabeli fotókat lehet évek óta tanulmányozni. Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora (világos verzió), vászonkép, 115x65. Az opcionális kettős verem szűrő drasztikusan növeli a személyes adatokkal megfigyelhető felületi részletek mennyiségét. Ezt onnan tudom olyan pontosan, mert egyszer megvallom, belestem a kulcslyukon". A Kép és Kultusz című tárlatot jegyző Hessky Orsolya, Krasznai Réka és Prágai Adrienn vállalták a kihívást, és a korábbinál gazdagabb hazai és nemzetközi válogatás mellett tárják a közönség elé Szinyei munkásságát. Könnyű, mert elég kitenni a mindenki által ismert, kanonizált remekműveket (Szinyei esetében ilyen a Majális, a Lila ruhás nő, a Pacsirta és a Léghajó), a látogató mindenképpen megelégedéssel távozik. A weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Az újszerű művészetét övező általános értetlenség miatt tíz évig hallgató Szinyei 1894-ben tájképekkel tért vissza a művészeti életbe.
Szinyei Merse Pál Festményei
A megörökített modelleket is már korán megnevezte érdeklődő kortársainak, ez is olvasható néhány monográfiájában. Az Őszi színeket is 1904 őszén festette, egy 1878-ban készült kis színvázlat, az 1919-ben eltűnt Domboldal felhasználásával: a tájmotívum azonos, de a nagy képről lehagyta a nyájat és a nagykalapos pásztort. Ilyen apparátussal csak biztos szép időben lehetett dolgozni. " Súlyosabb következményei lettek Czeizel Endre tudományosnak tűnő, ám a tárgyalt húsz magyar festő között Szinyei családfáját és egyéniségét is tévesen és tendenciózusan elemző könyvének. A Fürdőházikó azok közé a festmények közé tartozik, amelyeket kizárólag fekete-fehér fotóról ismerünk. Miután a festmény előkerült, a következők derültek ki: a második világháborút követően Amerikában is hiánycikk volt a jó minőségű festővászon, ezért a művészek régi vászonképeket kerestek, hogy ezekre fessenek. Bár akadtak jelentkezők, akik azt állították, van náluk Szinyei-kép, sajnos csak nyomatot tudtak bemutatni, tájékoztat Hessky Orsolya, a kiállítás egyik kurátora.
Nem bukkant viszont fel az 1873-as keltezésű korai fő mű, a Séta Tutzingban, amelyet a Vitorlás a Starnbergi-tavon című képpel egy időben menekítettek ki a második világháborúban a múzeumból. A berendezés nagy részét, köztük Szinyei összes saját kezű alkotását elszállították, a maradék bútorokat egy szobába pakolták össze, az épület többi részét átadták a községi iskolának (máig ez a funkciója). Később is több ízben hozzáfogott, hogy Zsófiát lefesse, de minden alkalommal elégedetlen volt az eredménnyel. 5 Czeizel Endre: Festők, gének, szégyenek. A festmény sosem készült el, a vázlaton kívül néhány rajz maradt még fenn. Minőségi vászonkép festmény, Őszi festmény a hegyekben, Vászon fa kereten, Modern otthoni dekorációk, 20 x 30 cm. A Münchentől délre fekvő tó már akkoriban is népszerű üdülőhely volt. Tényleg nagyon tanulságos azzal szembesülni, hogy 1896-ban a millenniumi kiállításon a Műcsarnok akkori brosúrájában Szinyei mindössze egyetlen képét említik meg, a vadászati témájú Oculit, amit két évvel korábban vásárolt meg Ferenc József, és akkor a Királyi Palotában őrizték (valószínű, hogy a királyt inkább a szalonkavadászat témája foghatta meg, mint a kép művészi értéke). E lappangó művek alacsony száma nagy részben a dédunokája által végzett alapos művészettörténeti kutatásoknak köszönhető.
A kiállítás fókuszában a 19. századi magyar festészet egyik legjelentősebb művészeként korára, illetve a következő évszázadokra gyakorolt hatása és kultusza áll. Későbbi kisregénye: A Lilaruhás hölgy. Utoljára egy 1916-os kiállításon tűnt föl, a kép további sorsa egészen addig ismeretlen, míg fel nem tűnt valamikor, valahogyan Siófokon…. Sok értékes, az életműben jelentős szerepet játszó alkotást azonban továbbra is keresnek, például a Fürdőházikót, ami 1872-ben készült, szintén a Starnbergi-tónál. A fordított kronológia mellett még egy eszköz segít abban, hogy Szinyeit abból a nézőpontból lássuk, ahogy a kortársak találkoztak vele: a jelentősebb kiállítások bemutatása. A bécsi világkiállításon szerepelt a festmény, de nem úgy, ahogy Szinyei szerette volna: díjat nem kapott érte, viszont a Fürdőházikó bronzérmes lett, ami nem vigasztalta. A Lilaruhás nő hatalmas sikert aratott, de a kritikusoknak nem tetszett, hogy a kép műteremben készült, valamint azt is sérelmezték, hogy a festőművész hagyományos elemekkel kivitelezte a képet. O., 2 Fedor Ágnes 1953-ban a Béke és Szabadság hetilapban közölte első írását Szinyei százegy éves, elvált feleségéről. A reformok korától a századfordulóig című kiállításon csaknem 150 festményt, 40 szobrot, 40 érmet és 33 iparművészeti tárgyat mutattak be (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt).
A vásznon maga Szinyei (háttal, hasalva) és barátai jelennek meg, köztük sógornője, Probstner Mária. Szinyei 1872-ben adta el Fleischmann nevű müncheni műkereskedőjének 700 forintért. Valószínű, hogy mint az impresszionisták közül főként Monet-nak, a magyar festőnek is feltűnt, hogy az élénk piros színű pipacsokkal teletűzdelt zöld mezők kontrasztja fantasztikus vibrálást eredményez az azt szemlélőkben. Több nyári képe is jelentős, mint például a pipacsos tájai, téli tájképet azonban csak egyet ismerünk tőle.