A Csecsemők Egészséges, Kiegyensúlyozott Táplálkozása

Azoknak a gyermekek, akiket életük első heteiben csövön keresztül anyatejjel tápláltak, szignifikánsan magasabb IQ-juk volt 7, 5-8 éves korukra, mint azoknak, akik nem kaptak anyatejet; még azután is, hogy kiigazították a csoportokon belüli különbségeket, az anya műveltségét és társadalmi osztályát. 7-8 hónapos kortól kezdve egyre fontosabb számára, hogy egyik helyről a másikra jusson el, csak azért, hogy megszerezzen tárgyakat. 3 hónapos baba fejlődése. A légzőszervi megbetegedések jóval gyakoribbak a tápszerrel táplált gyermekeknél. A betegségek és halálesetek gyakorisága kisebb a 2 vagy 3 évig szoptatott gyermekek körében. Az elmúlt 15 évben a fejlődő neuropszichológia ismételten bebizonyította, hogy az egyén pszichés állapotának közvetlen hatása van az immunrendszerének működésére. Mivel (többek között) egy véletlenszerű kutatás, vizsgálni kellene az anyai intelligenciát, a szerzők 2008-ban megállapították, hogy: "elég bizonyítékkal szolgált arra vonatkozóan, hogy a hosszú és kizárólagos szoptatás fejleszti a gyermekek kognitív fejlődését. A szoptatott csecsemők jobban reagálnak az oltásokra.

Bizonyított, hogy a szoptatott gyermekek kevesebbszer és enyhébb lefolyással kapnak el felsőlégúti fertőzéseket, ritkábban fordul elő náluk az asztmás légzés, a tüdőgyulladás és az influenza. A zsírok energiaforrások, a zsíroldékony vitaminok felszívódásában, az étvágy szabályozásában, a sejtmembránok felépítésében fontosak. A kizárólagosan szoptatott csecsemőknél kisebb az esély az 1-es típusú cukorbetegség kialakulására összehasonlítva azon társaikkal, akiket rövidebb ideig szoptattak és akiknél előbb vezették be a tehéntejet és a szilárd ételt. Azon csecsemőknél, akiket casein hydrolysate tartalmú tápszerel, szójatejjel vagy tehéntejjel etettek, 21%-kal, 63%-kal illetve 70%-kal nagyobb eséllyel alakult ki atópiás ekcéma. Például egy tanulmány becslései alapján, amelyben 42 fejlődő ország adatait vizsgálták, arra a következtetésre jutottak, ha az édesanyák kizárólag szoptatnának hat hónapig és azt követően részben szoptatnák 12 hónapos korig, akkor minden évben az öt év alatti gyermekek körében 1, 3 millió halálesetet lehetne megelőzni. 5 hónapos baba fejlődése. A szoptatás javítja a babák látását és segíti a jobb szemműködés fejlődését. A szükséges energiamennyiség életkor szerint.

A K-vitamin a véralvadásban játszik fontos szerepet, hiánya esetén vérzés lehetséges. Az anyatejben megtalálható néhány fertőzést megelőző anyag, mint például epesóval stimulált lipáz, (amőbás fertőzések ellen nyújt védelmet), laktoferrin, (a vashoz kötődve meggátolja a bélben található baktériumok növekedését), valamint immunoglobulint, ami a mikroorganizmusok ellen nyújt védelmet. A passzív immunitás megszerzése különösen fontos a korai újszülött korban, amikor az immunrendszer még fejletlen. Az anyatejben található antitestek közvetlen védelmet nyújtanak a fertőzések ellen. Az anyatejjel táplált gyermekeknél kevesebbszer fordul elő hasmenés és bélrendszert érintő fertőzés. Határozottan nem értek azzal egyet, hogy ez az egyetlen különbség, de egyetértek azzal, hogy a pszichológiai különbségek mélyrehatóak. 8 hónapos baba fejlődése. A mesterségesen táplált gyermekeknél a kialakulás 1-8x, míg a rövid ideig szoptatott 1-9x, mint a hosszan szoptatott társaiknál. Fertőzésekkel szembeni jobb ellenálló képesség. 9-12 hónapos korban 80-100 kcal/kg/nap. Az anyatej, de különösen a kolosztrum antibakteriális és vírusölő anyagokat tartalmaz, amelyek megvédik az újszülöttet a betegségekkel szemben. Szoptatás alatt az anya ellenanyagot juttat a gyermekhez, ami elősegíti a gyermek ellenállását a betegségekkel szemben, és javítja a normál immunválaszt egyes vakcinával szemben. Az életkornak megfelelő étrend.

Fokozza az oltás nyújtotta védettséget. 5-7 hónap: zöldségek, főzelékfélék, gyümölcsök minden édesítés, ízesítés nélkül. Valójában szembetűnő különbség van az anyatejjel illetve a tápszerrel táplált csecsemők bélrendszerében található baktériumok között. Minél éretlenebb a gyomor- és bélrendszerének nyálkahártyája, annál nagyobb annak a valószínűsége, hogy táplálékallergia alakul ki nála. A gyermekek a legteljesebb és legjobb összetételben jutnak a tápanyagokhoz és antitestekhez. A B3-vitamin (niacin) jelentős a DNS szintézisben, elégtelen fogyasztása bőrbetegségeket von maga után. A kutatások alátámasztják, hogy a szoptatott csecsemők kevesebbszer és rövidebb ideig betegek. Továbbra is zöldségek, gyümölcsök, búzafélék, kenyér, sajtok fogyaszthatók.

A szoptatás csökkenti az akut vakbélgyulladás esélyét. A biotin a zsír és szénhidrát anyagcserében fontos, a C-vitamin antioxidáns, skorbut jelentkezhet hiánya esetén. Ezért is javasolt, hogy a hozzátáplálást anyatejes etetés mellett 6 hónapos kor után kell elkezdeni. A saját tapasztalás fontosságáról nem lehet eleget beszélni. 4-6 hónap: tápszer mellett már adható rizs, vastartalmú cereáliák (búza, árpa, rozs, zab). Hat hónaposnál idősebb kisgyermekek számára az anyatej biztosítja a további egészséges növekedéshez szükséges tápanyagok bázisát.

15] Az AHRQ 2007-es tanulmánya mégis azt állítja, hogy a szoptatás és a kardiovaszkuláris betegségek közti viszony nem tisztázott. Az nem derült ki, hogy a tünetek késleltetéséről volt szó csak, vagy élethosszig tartó védelemről. Az anyatej mennyisége a kereslet-kínálat viszonyától függ. A glutén tartalmú ételeket 7 hónap előtt fokozatosan mindenképp be kell vezetni, mivel csökkenti a lisztérzékenység, a cukorbetegség kockázatát. Az írás végén röviden megtalálhatod azokat az időpontokat, az egyes fontosabb fejlődési állomásokkal kapcsolatban, amit figyelembe vehetsz, ha esetleg aggódsz egy-egy fejlődési lépcső kimaradása, vagy késése miatt. Ez a felfedezés komoly bizonyítéka annak, hogy a szoptatás növeli az aktív ellenanyagos immunválaszt az első életévben. A statisztikák szerint SIDS-szel (hirtelen csecsemőhalállal) elhalálozott csecsemőknél 87-ből csak 3 volt szoptatott baba. Ezek a pozitív hatások a születés utáni pillanatoktól fogva számottevőek és a szoptatás befejezése utáni időszakra is hatással vannak. Ezért a baba életkorának és állapotának a legmegfelelőbb összetételű tápanyagokat kapja.

Összefüggés figyelhető meg az első 6 hónapban kizárólagos szoptatás és az első év túlélése között. A szoptatás megvédheti a gyermekedet az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásától (inzulinfüggő diabetes mellitus). Véd a fertőzésektől. Legkiemelkedőbb az első életévben, de három éves korig jellemző. Fejlettebb idegrendszeri fejlődés, amely magasabb IQ-t okozhat. Minél gyakrabban mellre kell tenni az újszülöttet, hogy minél több kolosztrumhoz jusson, ez úgyszintén segíti a tejbelövellést.

Asztmás légzés, zihálás. A játékeszközökkel, tárgyakkal kapcsolatban is több szempontot érdemes figyelembe venni. A tárgyak formája az ujjak működésének finomodása miatt szükséges. A szoptatás során az elsőtej helyét átveszi a hátsótej. Az anyatej speciálisan hozzájárul a laktobacillus mennyiségének növeléséhez, ami egy hasznos baktérium, mivel gátolni tudja számos fertőzést okozó, Gram-negatív bacillus és parazita szaporodását. Hasmenés megelőző hatása van.

Erre a célra gyártják azokat a figurákat is, melyeknek fejük van és négyzetes testük, csomókkal a sarkokon. Átlagban a szoptatott kisbabák kevesebb fertőzést kapnak el korai életszakaszukban. Szoptatással tápanyagban gazdag, könnyen emészthető táplálékhoz jut a beteg gyermek, még akkor is, amikor nincs étvágya más ételekhez. Ezek a tanulmányok (is) foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy a csecsemőkori szoptatás okoz-e magasabb intelligenciát a későbbiekben: Horwood, Darlow és Mogridge (2001) 280, alacsony születési súllyal világrajött gyerek intelligenciahányadosát (IQ) tesztelte a gyerekek 7 vagy 8 éves korában. A táplálás célja a csecsemő és gyermek egészséges növekedésének és fejlődésének biztosítása minőségileg és mennyiségileg az életkornak megfelelő táplálék biztosításával. Ez a kolosztrum legnagyobb szerepe, ami a kifejezetten újszülöttek részére készült anyatej. Amikor meg tud fordulni a baba, akkor már nincs szükség arra, hogy fel legyenek kötözve, rögzítve a tárgyak. Egyre inkább a tekintete irányítja kézmozgását, ezáltal egyre pontosabban, finomabban ragadja meg a tárgyakat, és egyre változatosabban tevékenykedik velük.

Fokozza a vakcinákra való reagálást. Hirtelen csecsemőhalál (SIDS). 67 csecsemő édesanyját kérdezték meg az esetükben előforduló egészségügyi ellátást igénylő betegségek fajtájáról és időtartamáról 16 és 30 hónapos kor között.