József Attila Elégia Elemzés
Végzetes ellentét támadt így a maga által választott szerepek és a kor, a társadalom adta megvalósulási lehetõségek között. Egyszerre tájleíró és a sötétedést bemutató verset ígér az indítás. S ez után teremtôdik meg a nagy filozófiai költeményekre oly jellemzô vershelyzet, a szemlélôdô, eszmélkedô magatartás: az egyén elmagányosodott helyzetének és az adott világ kietlenségének komor számbavétele. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Csupa panasz, zavart izgatottság, gyerekes nyûgösködés ekkori élete. 1930-ban a Toll c. lapban Babits: Az istenek halnak, az ember él c. kötetéről ír elmarasztalóan., majd ír Móriczról, Kassákról, Tamási Áronról. Hasonlóképpen próbálja József Attila maga elé idézni rég halott édesanyját a Kései siratóban (1935): Lágy ôszi tájból és sok kedves nôbôl próbállak összeállítani téged tô életébôl. A vers alaphelyzete azonos az eszmélés többi versével: egy adott pontból szemlélődik a költő, néz, hallgat és figyel. A fondor magány egyre jobban hatalmába kerítette, társadalmi helyzetét a szegénység, már-már a koplaló nyomor jellemezte, s késôbbi súlyos betegségének tünetei is jelentkeztek (1931 óta járt pszichoanalitikus kezelésekre). Írók munkásságáig végigköveti irodalmi kultúránk folyamatos változásait, s az. Itt, a város peremének nyomasztó, lehangoló világában minden élôlény és élettelen dolog, elvont fogalom és természeti tárgy fáradt, nedves, nehéz, rongyos, tehetetlen és erôtlen. József attila levegőt elemzés. Között tartalmilag nemcsak ok-okozati összefüggés húzódik meg, hanem szembekerül egymással a múlt (mint ok) és a jelen (mint okozat, következmény). 1928 elején ismerkedett meg Vágó Mártával, ám bizonyos okokból kapcsolatuk gyorsan megszakadt.
József Attila Levegőt Elemzés
Az egyéni lét tragédiája fölé emelkedik a költemény, hisz legutolsó sorával azt hirdeti, hogy mindenek ellenére az emberiség, a közösség sorsa nem zárulhat tragédiával. Ezért lesz ez az egyetlen szeretett nô lágy bölcsô, erôs sír, eleven ágy. József Attila költeményeiben is a táj egésze és ennek apró részletei mögött egy különös, egyéni és kollektív léthelyzet, életérzés és világkép húzódik meg. Külvárosi éj józsef attila. Ám éppen a "feltámadás titkainak" asszociálása teremti meg a következő kép "lidérces", sejtelmes atmoszféráját. Kézikönyvek sorozat legújabb tagja; e sorozat célja, hogy magas szakmai. Az első szakasz: két versszakból áll.
Keserû öniróniával indul a költemény: a hazát, az otthont már csak a sírverem jelentheti, ha lesz valaki, aki egyáltalán eltemeti. Grendel Lajos: Éleslövészet. Ezt segíti a szöveg tagolása, hiszen ez az egyetlen szóképez egy különálló vsz. Az utóbbi mű maga a harmónia és diszharmónia egymásba játszása: a szerelem és a halál, a szép és rút, az elégikus és az ironikus egyaránt, egy időben van jelen. A 7. strófa a tanyai kis szobába vezet. Anyja, Attila szülésébe majdnem belehalt, 5kg-mal született. A megjelenő csendet mégis megtöri a szövőgyárba besurranó hold fénye, mely a szövőszékeken tükröződve szövőnők álmait szövi. De az olajos rongyokat azonosíthatjuk a sötétedéskor szürkének látszó felhôfoszlányokkal is, s a város érdes részére lassan ráboruló éj mozgása, cselekvése így is sugározhat egy sajátos életérzést, érzésmódot. Az éj szereplői természetesen a munkások, akik a jól végzett napi munka után a kocsmában találnak szórakozást, egyesek pedig röpcédulákkal hirdetnek munkás eszméket. A valódi szerelem nem egyszerûen Elemzések József Attila lírájából 79. Az orvosok és a családtagok akkor biztosra vették, hogy nála jelenleg az elmebaj fennáll (dr. Bak Róbert, kezelõorvosa), de ma már nem lehet egyértelmûen megállapítani, hogy valóban tudathasadásos elmebajban (szkizofrénia) szenvedett-e, vagy pedig egyszerûen hibás terápiával félrekezelték. 1927-ben hazatér, de nem tesz tanári vizsgát, állás nélküli költő. Állomása, mely a pindaroszi óda szerint építkezik: tézis, antitézis, epódusz. József Attila (érettségi tételek. A törôdött éjszaka növekvô homályában az égboltozatról a földre siklik a tekintet, s távolról a gyáraknak csupán a körvonalai vehetôk észre.
József Attila Téli Éjszaka Elemzés
A közvetlen környezet, a rakodópart lépcsőjéről szemlélt folyó látványával kezdődik a költemény. Ban megszemélyesíti az éjszakát, egy csavargóhoz hasonlítja az éjszakát. A féreg jelentése itt: poloska. A hajnali éles fény kijózanító hatású. A város érdes részérôl festett kép, a pontos leíró részletek egyre inkább taszító, eltávolító, elidegenítô jellegûek, elsôsorban mégsem a szemléltetés eszközei, nem a látványt kívánják szolgálni. A nyelvi tudat és a hagyományértelmezés alapjainak átalakulása. József attila téli éjszaka elemzés. Lélek és tárgyi világ, belsô és külsô színtér egymásba játszása lehet az oka annak, hogy a József Attila-i képalkotásban elvont fogalmak, természeti jelenségek, különbözô tudatállapotok konkrét, tárgyi, anyagi jelzôkkel, emberi cselekvésekkel kapcsolódnak egybe vagy fordítva: az anyagi világ tárgyai telnek meg érzelmekkel, gondolatokkal (pl. A költő a múltból és a jelenből vonja le a tanulságot a jövő számára. A reformáció megjelenése Magyarországon. Arany János és kortársai (Az abszolutizmus kora). Hároméves volt, amikor apja elhagyta a családot, ezután anyja próbálta eltartani a gyerekeket.
A népi líra megújításának kísérletei. Tervezték a házasságot, de Mártát egy évre külföldre küldték a szülei – ez eltávolította a szerelmeseket. A két komplex kép egy metafora: nedves, tapadós szél szennyes lepedôk lobogása; egy hasonlat: az éj úgy csüng az égen, mint kötélen a foszló perkál, mint a bú az életen. A költõ vállalja a felelõsséget múltjáért: magát vádolja a kialakult helyzetért. A költemény eddig is elragadtatott hangneme itt emelkedik ódán túli magaslatokba, szinte a középkori himnuszok vallásos szférájának fenségébe. József Attila versei a kötődés témájában. Igen gyakoriak az alliterációk (káka kókkadón; lapos lapály; sorakozó sovány), hangfestô funkciója van a mély, illetve a magas magánhangzók csoportosításának ( lóg a káka kókkadón a pusztaságba; egy keveset repesztgeti még a meszet), s többször találkozunk hangutánzó szavakkal (ropog, kotyog, zörgô, csattogó, nyikorog, durrog).
Külvárosi Éj József Attila
Szántó Judittal 1930-ban ismerkedett meg a költő. Szalmazsákok, mint tutajok, A raktár megfeneklett bárka, Minden nedves, minden nehéz. Szinte természetes volt, hogy a magánnyal állandóan küzdő költő beleszeretett a terapeutájába. 1930-33-ig az illegális Kommunista Párt tagja. Röpcédulákkal egy egy elvtárs/ iramlik át. " 1928-ban megismeri Vágó Mártát, akinek apja a külker intézet igazgatója. József Attila: Külvárosi éj (elemzés) –. A cím Elégia ismét egy mûfajra utal (mint az Óda): a szomorú, borongó hangulatú, gondolati elemekkel átszôtt lírai költemények megnevezésére, a vers egésze ennek ellenére mégis inkább izgatott, zaklatott menetû, csak a legvégén megnyugvó rapszódia. Egy igen és egy nem egyszerre van jelen a költeményben: a külsô környezet, a tárgyi képek a reménytelenség és a nyomorúság szólamát hordozzák, s épp az teszi végül gazdag zengésûvé a verset, hogy közben, emezzel küszködve, s ezt végül legyôzve, egyre inkább felerôsödik a másik szólam: a költô mindezt vállaló hitvallása. A kritika mellett az együttérzô részvét hangja is jelen van a szövônôk omló álmainak rejtett betûrímében: ahogy megszületnek, olyan gyorsan el is röppennek, semmivé foszlanak ezek a gyermeteg álmodozások (pl. A megbékélés, a rendezés programját hirdeti.
1912-beb, 7 éves korában kerül vissza Pestre, ahol a proletárgyerekek csavargó életét éli. Félelmet, riadtságot sugalmaz az egyéntôl elszakadt szív távoli lüktetésének csattogása is. Az elmúlástól tetten ért, a megsemmisüléssel ismerkedô költô mámoros örömmel veti bele magát a halál partszegélyein is átcsapó szerelem határtalan boldogságába. Levelezésükből kiderül: Márta is hiányolta a biztos egzisztenciát.
Az élet csúcsai közt a tragikus érzet is felerôsödik a távolban ólálkodó Semmi, a halálsejtelem elûzésének itt és most az egyetlen ellenszere a szerelem. Ez a minden aggályt elsöprô mámoros állapot ihlette a Flórának címû költeményt is. A záró négy sor szürke, súlyos szavai, kurta mondatai, konduló keresztrímei nemcsak kijózanodásról vallanak, hanem öntudatosan hitet tesznek a költônek a külváros népével vállalt sorsközösségérôl is. Mindmáig homály fedi halálának pontos okát. A költő ezekkel a tétova gyenge mozgásokkal a vers nedvességgel átitatódását hangsúlyozza. A költemény formája erôsen zenei jellegû: laza kötésû, változó szótagszámú, szabálytalan rímelhelyezésû sorokból tevôdik össze az érzelmek hullámzásához igazodva. Az egyes szám elsô személyû igei állítmányok (nézem, látom háromszor) a vízió fokozatos kiteljesedését érzékeltetik.
A sötétben meghúzódó, tétlenül töprengô parasztok felvillanó csoportképe a holt vidéken élô emberek léthelyzetét, csodaváró, bénító tehetetlenségét, kilátástalanságát és kiszolgáltatottságát közvetíti. 1905-ben született Budapest külvárosá szappanfőző munkás, aki 1908-ban egy boldogabb jövő reményében Amerikába emigrált, valójában csak Romániáig jutott, sose tudta meg, hogy fia híres költő lett. A 4. versszak a tanya felé közeledve szelídebb, humánusabb vidékre vezet: a fagy ellen szalmával óvott szôlôtôkék emberi szorgalomról, gondoskodásról, a botként is használható karók megfáradt, meggörnyedt, öreg parasztok nehézkes mozdulatairól adnak hírt.