Egri Csillagok Olvasonaplo Zsiráf
Aztán csak hazakerül. Reszketnek a töröktől. Persze, a János zászlaja alatt. Gergő le akar ereszkedni a lóról. Ahogy öltözteti a gyerekeket, megöleli és megcsókolja őket.
Egri Csillagok Olvasónapló Zsiráf
Én azst jabban értem! Vizet tett fel egy nagy vaskondérban a tűzre, s hogy a pap a cigánnyal hamarosan megnyúzta az ürüt, értő kézzel aprózta bele a kondérba. A vállán diószínbarna köpönyeg. A pap folytatta: - Iktimán. Azóta ott vannak János királynál. Álljunk meg - könyörgött hátrafordulva olykor -, hadd igazítsam meg a bilincsemet. A rabok többnyire fiatal és erős emberek. Egri csillagok tartalom röviden. Dobó István vagyok - mondotta a süvegét levéve, bokáját összeütve. A fél szeme be van kötve fehér kendővel. Onnan szöktem meg: átúsztam a Dunát. Erre pedig a sakktábla nem tanít. Még így csupaszon is látszik rajta, hogy úrileány: kövér, mint a galamb, és fehér, mint a tej. A Gergő gyerek is bőg. Messze vagy még te attól, Gáspár.
Adjatok enni-innivalót ennek az embernek, meg szállást is - szólt Cecey a feleségének. Sokkal többször hallották otthon a vigyen el a török szidást meg a hajmeresztő török meséket, hogysem akármiféle édesgetésre előbátorodtak volna. S hogy ily bölcsen megkülönböztette a leveleket, elégedett arccal húzott egyet az eléje tett boros fazékból. A paluba - felelte a kisleány is. Gergő mellettük hasalt. Mikor aztán a nap fölkelt, és se fehér zászló, se követ, se kapunyitás, felrobbantottuk az aknákat. Egri csillagok olvasonaplo 3 rész. A kocsikat, szekereket kerítéskörbe állították. Az eszükbe se jutott, hogy a leányka a másik lovon üljön a nyeregbe. Furcsa járása volt az öregúrnak: az egyik lába nem hajlott térdben, a másik nem hajlott bokában.
Egri Csillagok Tartalom Röviden
A kis falut sűrű fák lombozzák körül, s a lakók azt gondolják, hogy a török sohase talál oda. Ferdinánd csak Török Bálintnak izent, hogy segítsen Jánosnak, meg ötven bányászt küldött. Ha valaki meglátná őket, lenne is nemulass! Akkor aztán Cecey-ház, és nem parancsol benne a király se. A kis Éva mellette aludt.
De csak nem bírta a csomót eloldani. A rabok sóhajtottak. A Cecey kapuja előtt egy dárdás parasztember ült. A parasztok buzgóbban nyírták a birkát. Hát mi szél hordoz erre?
Egri Csillagok Olvasonaplo 3 Rész
Nem isik a terek, te! A török arra fordítja a fejét, amerre a fiú. Rab a nevem - felelt a sebhelyes arcú kedvetlenül. Áldjon meg az Isten, Margit - mondotta sóhajtva a legény. Nézte alul, felül, s nézte a széttöredezett pecsétet. Mindig rabolva mennek hazafelé. Igazat beszélsz - mondotta, a tenyerét a homlokára szorítva. Bár ne ösmerném - felelte az ember. Kibontotta a levelet. S te, kedves olvasóm, aki azt gondolod, hogy az a két gyerek most, ezen a nyáron fürdött a patakban, bizony csalódol. Akkor azt izente vissza, hogy várjunk reggelig. Egri csillagok olvasónapló zsiráf. Nézd csak, anyjuk, vendégünk érkezett. Acéllal, taplóval csakhamar tüzet gerjesztettek.
Az egyik hordóban aszúbort találtak. Hallgass, rongyos fattyú - rivall rá a török -, mindjárt kétfelé hasítlak! És ha nem szabadítanak meg? De az mind gyermekruha. De jobbára csak cseléd. Sok a szúnyog benne. Majd az ölében heverő bábura fordult a tekintete, fölvette, és azt nézte kismacskás nézéssel. Egynéhány perc múlva ropogás hallatszik a harasztban, és mindjárt rá egy strucctollas, fehér török süveg meg egy barna lófej jelenik meg a fák alatt. Pápista vagyok - felelte a zarándok. Bosszúságában sírva vakarta a fejét.