Fehér Király Rövid Tartalom
Találomra említek néhányat: "nem értem, hogy mért meséltem el egy ezeridegennek", "menjen a brantba", "a csorgónál alig volt valaki, csak négyen álltak vízért", "a szobrot egyszerre csak egy murvaszemcsével volt szabad megdobni", "odadugom a lázmérő végét a kaloriferhez". Vannak viszont olyan jelenetek, amelyek a regényben nem szerepelnek, például az iskolai felvonulás vagy amikor megtagadják Dzsátától és édesanyjától, az "áruló" fiától és feleségétől az élelmet. Az olvasónak nem kell információt cipelnie magával, rövid összegzést kap minden egyes önálló fejezetben, mintha a szerző attól tartana, hogy a könyv egyébként széthullik, és a darabjainak önmagukban kellene megállniuk. A legjobb filmet akarjuk csinálni A fehér király -ból" - hangsúlyozta a rendezőpáros. A harmadik kategóriába azok a megnyilatkozások tartoznak, amelyek tipikusan felnőtt mondatok. A fehér király by Dragomán György - Ebook. A regényben kegyetlen a fociedző Gica bá és kegyetlen a féllábú tizedes. A szövegbeli édesapámok így megsokszorozódnak: édesapám Magyarország királya, püspök, komondor, Gargantua, rettenetes kényúr vagy akár Zeusz öreg barátja.
- A fehér király by Dragomán György - Ebook
- Gabó olvas: A fehér király
- A Dunakanyarban készül a magyar Mechanikus narancs
- Kötelező olvasmány - Dragomán György: A fehér király
A Fehér Király By Dragomán György - Ebook
A szabályok egyszerűek: míg az utóbbi "egyszerre csak egy murvaszemcsével" dobhat, addig az előzőnek arra kell törekednie, hogy minél tovább kibírja mozdulatlanul (24). "A homodiegetikus narrátor azt a narrátori pozíciót nevezi meg, amely egyben az általa reprezentált diegetikus világ részét képezi. A nézőpontiság kérdése és következményei a gyermeki gondolkodást érvényesítő kortárs magyar családregényekben|. Ezeket a kapcsolódási pontokat kívánom az itt következő fejezetben felfedni. Először is – hagyományos meghatározás szerint – ami a terjedelmét illeti, nagyformáról van szó, amely olykor akár többkötetes regénnyé is nőheti ki magát, másodsorban pedig a tárgyalt műfaj több nemzedéken keresztül mutatja meg egy család történetét, emelkedését és bukását. Ez a "külvilág" egyébként – átvitt értelemben – ugyanolyan tisztességtelen módszerekkel játszik, mint amilyenekkel A fehér királyban találkozunk: a lakó például a sakkozás apropóján látogatja meg Piroska anyját – "»Csak a gyereket szeretném látni! A hullócsillag évének heterodiegetikus, az önmagát a bemutatott diegetikus világon kívül pozicionáló narrátora tölti be a felsőbb narratív instancia szerepét, ami felől Piroska és más szereplők bizonyos megérzéseit, tudását, tetteit felül lehetne bírálni. 254 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631432312. A számok vagy a szelep). Lásd többek között Báthori Csaba: A gyermekkor ára (Magyar Narancs, 2005. A regény inkább novellafüzér, amit a különálló epizódok eseményei kapcsolnak össze. Az apja szavai – és másutt más szereplőké – szabad függő beszédként jelennek meg: ebben az idézési formában ugyanis van szám- és személybeli egyeztetés, ugyanakkor viszont a felidézett szereplői beszédnek ilyen formán megőrződnek a frazeológiai, szóhasználatbeli sajátosságai. Című írásában József Attila A bőr alatt halovány árnyék című verse felől közelít Dzsáta és a bábu játszmájához;8 Kardos András Walter Benjamin A történelem fogalmáról című értekezésének első pontjából indul ki a jelenet értelmezésekor;9 én a magam részéről Rakovszky Zsuzsa A hullócsillag éve című regényét hívom segítségül. A Dunakanyarban készül a magyar Mechanikus narancs. Az ő első regénye is 2002-ben jelent meg A pusztítás könyve címen, a második, A fehér király pedig 2005-ben, akárcsak Rakovszky második regénye.
Ezt azonban nem olyan radikális módon kell elgondolnunk, miszerint a kezdő fejezetek pl. A sajátos szerkezetű, novellákból álló regény a 12 éves Dzsátá szemszögéből mutat be egy elnyomó diktatúrát. A nemzedékek közötti folytonosságot a múltba és a jövőbe való látás jelenti, így mi más is lehetne a család szinekdochikus jelölője, mint egy tojásdad alakú zsebóra, illetve a Bibliaként becsben tartott Apák könyve. Ott kell maradnia a piros nőnél, s ezért kénytelen kitalálni egy hazamenekülési történetet. A gyerek évente kétszer, születés- és neve napján látogatást tesz a rendszerhűnek rémlő, "titkár elvtársnak" szólítandó nagyapánál, aki az egyik ilyen alkalommal rosszcsont unokáját azzal ajándékozza meg, hogy agyonlőheti a kertben a szükségét végző macskát. A film megtartja a könyv nézőpontját, Dzsátá szemszögéből látjuk a dolgokat. A nagyapát Jonathan Pryce (Brazil, Evita, A trónok harca) a nagymamát Fiona Shaw (Jane Eyre, Harry Potter) alakítja, a könyvbeli Csákány szerepében pedig A törvény nevében című krimisorozatból is ismert Ólafur Darri Ólaffson látható majd. Az i. e. 5. században tűnt fel először, eredeti értelme azonban nem függött össze kettős, állítva tagadó természetével – Arisztophanész vígjátékaiban csalást, hazugságot jelent. Ron Charles: Kegyetlen és szokatlan büntetés. Kötelező olvasmány - Dragomán György: A fehér király. Gyakran alkalmazza azt a stratégiát, hogy nem azt mondja, ami valóban megtörtént, hanem amit kitalál. Második regényét, A fehér királyt 3 évre rá, 2005-ben írta meg, melyből film készült, illetve 30 különböző nyelvre fordítottak le.
Gabó Olvas: A Fehér Király
Ami az ő otthonukból hiányzik. Ahogy Végh Balázs Béla fogalmaz: "A prózaíró többi megjelent munkájához hasonlóan A fehér király is a szabadságról szól, a korlátozott szabadságról, ill. a szabadság hiányáról. " És ez nagyon mély nyomot hagy az olvasóban. S habár eddig egyebet se csináltam, mint összehasonlítottam a két alkotást, most mégis azt szeretném javasolni, inkább induljunk ki abból, hogy itt merőben eltérő intenciójú megközelítésmódokkal van dolgunk. Dragomán György műve rendkívül lenyűgöző bemutatkozás. A regényből vett idézetek oldalszámait a főszövegben hivatkozom. Először a csákány című fejezet végén, amikor az egyik munkásban – tévesen – az apjára ismer: "és akkor egyszerre mindenki kacagni kezdett körülöttem, Traján is és Feri is és a Prodánok is, és a többiek is, és a ragyásképű munkás is" (58). Dragomán új részleteket talál az önkényuralomban töltött élet nehézségeinek és félelmeinek ábrázolására – ilyenek a sorban állók az élelmiszerért, a hazafias filmek, a titokzatos eltűnések. 20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen. Apró porszemek vagyunk a gépezetben. A történelem a fikciót másolja, a disztópia valósággá válhat. A nézőpont kérdése, illetve az, hogy ki beszél, megkerülhetetlen szempont a narratív szövegek vizsgálatában. Hatáselemeinek egyik kiadós forrásvidékén járunk. Kiemeli továbbá azt is, hogy a perspektíva szó használata azért is hátrányos lehet bizonyos esetekben, mert nem lehet belőle igét képezni, cselekvésként utalni rá lehetetlen.
Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2002. Míg a filmben inkább csak utalás, a novellafüzérként is olvasható regényben sokjelentésű szimbólum. A kapcsolatnak ez a hiánya a szereplők által megélt és az olvasó által a regényben látott valóság közt szürreális hatást kelt. Minden egyes darab, minden egyes kis kezdőbetűs címmel ellátott külön fejezet a kamaszlét egy-egy motívumának, történésének, jelentőségteljes vagy éppen súlytalan eseményének a megörökítése. A fehér király a tizenegy-két éves, valamelyik romániai városban a nyolcvanas évek idején felnövekvő Dzsátá gúnynevű kisfiú szemszögéből elmondott történet. Miközben Dzsátá keresztülverekszi magát napjain az iskolában, ahol a tanárok brutálisak és még a sportversenyeket is áthatja a Párt korrupciója, Dzsátá ragaszkodik a reményhez, hogy az apja életben van.
A Dunakanyarban Készül A Magyar Mechanikus Narancs
Ez a kinevetés aztán a számok című fejezetben ismétlődik meg, amikor a matematikatanár, Klidész bá kirángatja Dzsátát a táblához, és megmutatja az osztálynak a füzetébe rajzolt pucér nőt: "kinyitotta, és az osztály felé mutatta a rajzomat, úgy, hogy mindenki lássa […], és akkor hallottam, hogy a többiek röhögnek rajtam" (77). Dragomán könyvének középpontjában nem elsősorban a politikai elnyomás formái és a rendszer által előidézett személyes veszteségek állnak (habár nagy súllyal van jelen ez is), hanem egy gyerek, aki az apja elvesztése és viszontlátása közötti 2 év során felnő, képessé válik rá, hogy számot vessen a világgal, s benne a saját helyzetével és elég érett lesz a küzdelem vállalásához. Dragomán regénye – ellentétben a Rakovszkyéval – nem ágyaz a fő szólamba más-más nézőpontú narratívákat, a regény textusa itt másképp rétegződik. A kisfiú ezért egy tulipáncsokrot szed anyjának, mert az apa is mindig ilyen módon emlékezett meg a házassági évfordulójukról. Ugyanakkor ezzel a megnyilatkozással a névtelen, heterodiegetikus narrátor mintha azt sugallná: Piroska ő is. A főhős kisfiú mindezt pusztán kívülről szemlélheti: hazafelé menet mindig benéz a kivilágított házak ablakain. Az Amerikában magabiztosan debütáló Dragomán regényében egy tizenegy éves fiú tipikus hányattatásainak elevenségét állítja szembe a rettegés és a kíméletlenség alattomos áramlásával, amely egy diktatúrában az élet sajátja. Ez az ábrázolt helyzet idehaza talán az ötvenes -hatvanas évekre volt jellemző: jegyrendszer, áramszünetek, munkatábor, besúgás.
Kötelező Olvasmány - Dragomán György: A Fehér Király
A könyv a saját megnevezése alapján regény, de a fejezetek nagy része önálló történetként is olvasható, így beszélhetünk akár novellaciklusról is (úgyhogy e szövegegységeket a következőkben nagyvonalúan hol novelláknak, hol fejezeteknek nevezem, minden különösebb teoretikus igény nélkül). S miközben lépten-nyomon kénytelen megtapasztalni a megbélyegzés és az elnyomás számtalan formáját, folyamatosan vívja a kamaszkor jelentős és néha csakugyan vérre menő csatáit, hogy végül megerősödve és az anyjáéval azonos elszántsággal harcoljon — reménytelenül is — az apáért. A diktatúrákban élő gyerekekről olvasható irodalom amilyen felkavaró, ugyanolyan felbecsülhetetlen értékű. A játék végén, éppen amikor Dzsátának kell a szobor szerepét betöltenie, Szabi megszegi a szabályokat, és egy egész marok murvát vág a főhőshöz. A napló, az emlékirat, a memoár, a levél szükségszerűen homodiegetikus narratívák, de az irodalmi alkotások jó részére egy olyan narrátori pozíció jellemző, ahol a narrátor egyben szereplője is a felidézett világnak: ezért ezekben a narratívákban meghatározás szerint az E/1. A homodiegetikus narrátor kategóriája tovább bontható aszerint, hogy a narrátor főszereplője vagy mellékszereplője saját történetének.
Perspektíva, narrációtípus(ok) – narratológiai felvezető. Dragomán ezzel egyben saját fantáziadúsan ingerlő, olykor morálisan zavarba ejtő regényét is jellemezte. A kisfiú megpróbálja apját helyettesíteni, ám az anya arcának fájdalmas kifejezéséből érezni lehet, hogy ez a helyettesítési kísérlet éppen a hiány tudatának felfokozásához, nyomatékosításához vezet. A Genette által elkülönített két, fent vázolt narrációs típus tulajdonképpen az "én-elbeszélés" és "ő-elbeszélés" egy másfajta, ám pontosabb megnevezése, hiszen túlmegy a személy jelölésén, utalva egyúttal a narrátor és elbeszélt tárgya közti viszonyra is. Egyrészt felerősíti az afrika című fejezetben a bábu jelentőségét, hiszen annak zsebre tétele a lázadás eszköze (a figura annak a volt nagykövetnek a képét viseli, akinek az anyja felajánlja testét, ha segít visszahozni férjét a kényszermunkáról). Egyetlen esetben válik pozitívummá, erénnyé számára a háj, és ez Pótmama, egyik nővérének esete: ő az, akihez oda lehet bújni lefekvéskor, és ő az, aki melegíti őket, s mindez az elbeszélő szerint elmaradna, ha Pótmamának nem lenne hája. Utóbbi mellett, tehát hogy nem igazi Bildungsromanról van szó, azzal lehet érvelni, hogy a múlt idejű elbeszélés tudatfolyamszerűsége mindig a főszereplő-elbeszélő saját állapotára irányul: Dzsátá tulajdonképpen önanalízisét vezeti végig a regényen, különböző állapotait tárja az olvasó elé. Vajon ő Dzsátá apja? Dragomán azzal menti meg őt a szentté avatástól, hogy mulatságosan ismerteti hibáit. Kutatni kezd ősei után, megpróbálja rekonstruálni múltját (foglalkozása szerint is restaurátor), újra elkülöníteni a palimpszeszt rétegeit, hiszen identitását egyáltalán nem képes behatárolni: "Hát ezek után végül mi vagyok én, ilyen ősökkel?
« Piroska marka összezárul a királynő körül, de hiába, az ujjait feszegető férfi kéz sokkal nagyobb és erősebb az övénél. Dragomán regényének mondatfűzési technikája a gyermek főhős és elbeszélő lélegzetvételét követi, a mindent egyszerre való elmondás vágyát képezi le. 2007-ben József Attila díjjal, 2008-ban Márciusi Ifjak díjjal ismerték el írói munkáját, elnyerte a Litera díját, másodszor is megkapta a Mozgó Világ prózai nívódíját, és a Budapesti Román Kulturális Intézet Kultúra díját.