Értékteremtő Folyamatok Menedzsmentje (Bgf) Flashcards

Ellátó-elosztó központok. A rendszer és a környezete közötti kapcsolatok be- és kimeneti jellegűek. A teljesítménymenedzsment folyamata. Külső Lehetőségek Fenyegetések Más vásárlói csoportok kiszolgálása? Szűk értelmezés: az erőforrások felhasználása fogyasztói igányt kielégítő, önállóan ara nem tárgyiasuló eredménnyel járó cselekvéshez... pl: fodrász: cska hozpott anyagból vagyok képes dolgozni... létrehozok egy új értéket (nekem... nekem nem.

12. fejezet: Minőségmenedzsment. Fizikai átalakítás, gyártás (TERMELÉS). Ballou-féle értelmezés. Természetesen az önállóság nem öncélú, hanem a bemenő oldalon a termelés, a kimenő oldalon pedig a fogyasztó hatékonyabb kiszolgálását jelenti csökkenő összköltség mellett. Az új termék piacraviteli ideje alapvető fontosságú Párhuzamos fejlesztés: keretében a fejlesztés, valamint a piaci bevezetés egyidőben, koordináltan megy végbe • Kooperáció. Értékteremtő folyamatok és üzleti teljesítmény. Westhaus (2007) szerint az ellátásilánc-controlling egy vezetést támogató rendszerként értelmezhető, melynek legfontosabb feladata az együttműködő partnerek közti folyamatos és gördülékeny információáramlás biztosítása, mely garantálja az ellátási lánc optimális működésének keretfeltételeit. A vállalat IT stratégiáját a cég stratégiájával, illetve az abból levezetett funkcionális stratégiákkal egyeztetve kell kialakítani • Szervezeti forma: A termékfókuszú szervezet egy decentralizált szervezeti forma, ahol a k özponti szakembergárda kicsi, az a döntések nagy része üzemi szinten menedzserektől származik. Külső érintettek: A legfőbb külső érintettek a fogyasztók 32.

Magyarországi helyzet: A szolgáltatások menedzsmentje Magyarországon még az elhanyagolt területek közé tartozik, ugyanakkor a szolgáltatások színvonalának növelése hosszú távon megtérülő befektetés, a szolgáltatások részaránya növekszik a gazdasági teljesítményen belül. A stratégia szint mellett említést tesz egy operatív szintről is, ami a nyilvános kulcsú infrastruktúrának irányítására összpontosít (Stölzle, 2002;Allée, 2005). Fizikai folyamatok: ez is fontos azé: "Sajnos uram nem tudom a pizzáját e-mailben elküldeni"). Ehhez szükség van két tényezőre: befektetésre alkalmas tőkére és kielégítésre váró fogyasztói igényre. Lényeges elemei: a legfőbb célok és szabályok, a t evékenységek keretei A stratégia mindig jövőorientált. Összefüggéseket: a szükségleteket logikailag megelőzik a célok; az egyéni célok nem felelnek meg kölcsönösen és egyértelműen a szükségleteknek; az egyén által választott cél több tényezőtől függ. Az eljárás alapvetően négy nézőpontot foglal magában, úgymint a pénzügyi, a vevői, továbbá az együttműködés minőségét és az együttműködés intenzitását elemző nézőpontokat. Hosszú távra meghatározza a t ermelési rendszer teljesítményét Kérdések: mennyiben járul hozzá a fogyasztói igények magasabb színvonalú kielégítéséhez, milyen költségvonzatai vannak, milyen kívánalmakat támaszt a vállalattal szemben. Technológiaválasztás: Az új technológia gazdasági és műszaki hatásainak értékeléséhez a következő kérdéseket kell feltenni: - Mennyiben járul hozzá a fogyasztói igények magasabb színvonalú kielégítéséhez? A kockázati szint annak a valószínűségének a mértéke, hogy valamely esemény bekövetkezik, illetve a bekövetkezése következményeinek. Informatikai), • A társadalmi és egyéni jólét növekedésének következtében a fizetett szolgáltatások iránti igény növekedése, • A termékhez kapcsolódó szolgáltatás a megkülönböztetés következtében versenytényezővé vált. Szükséges befektetések stratégiáját alkalmazzák a "fejőstehenek" és a "sztárok".

Ezek alapján többek között ökonómiai, ökológiai és szociális kockázatról beszélhetünk. 3. idő (akkor, amikor a fogyasztói igény jelentkezik, LOGISZTIKA). Munkavállalók céljai: A munkavállalók céljai kötődnek legkevésbé szorosan a szervezeti célokhoz, mert azok megvalósítására a legkisebb a közvetlen ráhatásuk, másrészt a személyes célok az ő esetükben van a leglazább kapcsolatban az átfogó szervezeti célokkal. Controller Info III. A fentiekben már bemutatásra került, hogy az ellátásilánc-controlling egyik feladata az egész ellátási lánc irányításának céltudatos és megalapozott támogatása. A bizalmon alapuló információáramlás lehetőséget biztosít a megfelelő válaszokra a környezet, a termelés, az értékesítés, vagy az egyes stratégiák területén bekövetkező változások alapján. Ez előző gondolatmenet szolgálja az ellátásilánc-controlling alapját. Termelési, gyártási folyamat (főfolyamat termelő vállalat esetében) átalakítási tevékenység, amely során az input anyagokból más termelési tényezők felhasználásával más tulajdonságokkal rendelkező anyag, késztermék jön létre. A rendszerek hierarchikusan épülnek fel. Tartalékgazdálkodás. ÁR: - Méretgazdaságosság (nagy volumen általában kis haszon) - Speciális, hatékonyabb gépek - Kisebb a termékekre jutó általános ktg.

Az ellátási lánc menedzsment eszköztára. A zónamódszer lényege, hogy a vevőktől való távolság és az adott kereskedelmi egység mérete határozza meg a vásárlókör nagyságát és ezen keresztül a bevételt. 3. technológiaválasztás: az automatizáltság mértéke. Mindezek miatt az anyagokat, félkész- és késztermékeket el kell juttatni az egyik helyről a másikra, továbbá ha azt akarjuk, hogy a szakadási pontokon a kapacitás különbségek miatt ne legyenek fennakadások, a termékek bizonyos készletét fel kell halmozni. Elérni: mi a vállalat működési köre, milyen igényeket képes kielégíteni; milyen belső működési elveket fogalmaz meg saját részére; milyen elvekre építi a kapcsolatát a működése által érintett személyekkel, csoportokkal? Az értékközpontú vállalatvezetés hátterében az a gondolat húzódik, hogy a vállalat értéke a jövőbeni pénzáramlások diszkontált jelenértékétől függ. A logisztika hatékony működésének feltétele a logisztikai rendszer irányítására, ellenőrzésére alkalmas önálló szervezeti egység, az ún. Az ellátásilánc-controlling fogalmának meghatározása alapvetően az ellátásilánc- menedzsment és a controlling szakterületein nyugszik. A német iskola egyik kiemelkedő képviselője Jünemann (1989) a következő definíciót adta: A logisztika anyagok, személyek, energiák és információk rendszereken belüli áramlásának tervezésével, szervezésével, irányításával és ellenőrzésével foglalkozó tudomány. A logisztikai rendszer a reál- és az irányítási szférában működő alrendszer, amely gondoskodik a termeléshez szükséges anyagok, termékek, energiák és információk rendszeren belüli és kívüli mozgatásáról. A versenytárs-orientált céljaként meghatározza, hogy mivel tudja a vállalat a legjobban megkülönböztetni magát a versenytársaktól: árban, volumenben, költségben, termékskálában. A magyar közúthálózat összes hossza és területi sűrűsége megfelelő, és közel áll az EU átlagértékeihez. Következményei: - túl magas készletszint a láncban.

Termelékenységének javítása. Tág értelmezés: javak és szolgáltatások előállítása (itt a hajvágás is termelés... ) [production]. Ehhez azonban a controlling rendszernek a kockázatokra vonatkozó, megfelelő minőségű információra van szüksége a teljes ellátási lánc mentén.