1828 Évi Országos Összeírás

Hadiadó és megyei háziadó kivetésének módját is egységesítette. Béri Balogh Ádám brigadéros csapatai mégis további egy esztendőn át tartották magukat a megyében. A németek közül, akiknek a csávolyi határban már nem jutott föld, azok más településen vettek földet és alakították ki tanyás birtokaikat. Az ellenreformációval együtt járó protestánsüldözés hatására ugyanakkor titkos gyűléseket tartottak – gyakran a kisnemesek támogatásával. A török kiűzése után - az egyh. Hetek Közéleti Hetilap - Térképezze fel Ön is családfáját online! - Elérhetővé tette a levéltár az 1828. évi országos összeírás adatbázisát. Ha véletlenül valamilyen elemi csapás tönkretette a vetést, a katonatartás különösen elviselhetetlenné vált. Magyar Tudományos Művek Tára.

1. Itt megtalálhatod a családod: Elérhetővé tettek egy 1828-as magyar adatbázist, mintegy 3 millió nevet tartalmaz
2. Népszámlálás egykor - Az 1828-as országos összeírás •
3. Hetek Közéleti Hetilap - Térképezze fel Ön is családfáját online! - Elérhetővé tette a levéltár az 1828. évi országos összeírás adatbázisát

Itt Megtalálhatod A Családod: Elérhetővé Tettek Egy 1828-As Magyar Adatbázist, Mintegy 3 Millió Nevet Tartalmaz

A történeti kutatáshoz használatos statisztikákat koruk (feudális, polgári kori és 1945 u. Itt megtalálhatod a családod: Elérhetővé tettek egy 1828-as magyar adatbázist, mintegy 3 millió nevet tartalmaz. Az adatsor ilyettén alakulását nyilván segítette a környező városias település, Pápa elszívó hatása. A faluból tartósan távol tartózkodott 11 személy, 31 fő idegen élt a faluban. Egyáltalán nem kell azon meglepődni, hogy ekkortájt vált mind erőteljesebbé a nemesek földszerző törekvése, s megnövekedett az úrbéres perek száma. Departamentum Urbariale.

Két család élt zsellérsorban, azaz nem művelt jobbágytelket. Összeírás, a Pfarrtopographie, mely II. Széchényi György kalocsai, majd esztergomi érsek – hogy a jobbágyai számát emelje – a XVII. A katonai térképész ekkor vetette papírra a következőket: "1. Az 1828. évi országos összeírás az eddigi legnagyobb kézírásfelismeréssel feldolgozott gyűjtemény Magyarországon. Törvénycikk elrendelte az adórendszer átszervezésének előkészítésére az ország adózó lakosságának összeírását. Népszámlálás egykor - Az 1828-as országos összeírás •. A reformátusok 13-14% körül részesedtek, arányuk a Felvidék és Erdély elcsatolásával 20% fölé nőtt. Akár azt is megtudhatjuk belőlük, milyen gabonafajtákat termeltek. Online adatbázisa itt érhető el.

A trianoni határok megvonásával 0, 5% sem maradt Magyarországon, amihez az elvándorlás is hozzájárult. Mo-ról teljes anyagot őriznek. Tarjányi, József; Hegedűs, István; Bánki, Zsolt; Szatucsek, Zoltán; Kántás, Balázs; Záros, Zsolt Béla. Megvannak viszont az elkészült összesítők a M. Levtárban, a Helytartótanács Departamentum publico-politicum (C 44. ) 52-75., 24 p. Egyéb URL. A harmadik dokumentum néhány évvel későbbi: "Alulírott Maráczi Béla, azelőtt ugodi, jelenleg amerikai Bridgeport, Conn. 30. A 20. században viszont reneszánszát élte a csávolyi tanyarendszer - főleg a nagybirtokosok jóvoltából.

Népszámlálás Egykor - Az 1828-As Országos Összeírás •

A felvilágosult abszolutizmus a század végéhez közeledve jelentős rendeleteket adott ki állami és társadalmi rendjének védelmére. A későbbi évtizedekben 50% körül volt, majd a Trianon után emelkedett a szinmagyar lakosság körében ismét 60% fölé. Nézd meg, hogyan és kik éltek a lakhelyeden 194 éve! Az ugodi lakosság mobilitására vonatkozó érdekes dokumentum az az összeírás, amely 1730-ban készült. A jelentős mennyiségű kendert és lent eladták, miután a saját ruházatuk és háztartási textíliák elkészültek. A hitelhez kezesekre volt szükség. Magda Péter, most is, Anno 1730. Külterületen 529-en laktak: a kertvárosias Szentmargittelepen 103, a huszárokelőpusztai ipari településen 63, Dióspusztán 139 személy. Az egyedülálló történeti forrásban 2. Ez az időszak a szántóföldi tanyák kialakulásának a kora. A katonáskodó és szolganépekről, az itt lakó jobbágyokról ebben az időben még nincs szó.

Összeírásokban egyre több vagyontárgyat rögzítettek. A somogyvári 22 adózó család, melyből három zsellér volt, 19 házban lakott. A túlnyomórészt az uradalom hatáskörében élő zsidók lélekszáma településünkön is gyors ütemben növekedett. A bejegyzésből megtudhatják, hol található meg pontosan egy település. A kolerafelkelés (1831) után öt esztendővel a szomszéd faluban is megjelent a kór, ahogy a Historia domusban áll: "1836. okt. Az utolsó, egyben a legizgalmasabb rész az eredeti források kutatása. Az 1882. évre a község lakosságszáma átlépte a kétezres határt, ebben az évben 2025 emberben számláltak össze. Évi kuruc háborúk utáni évtizedekben a település, amely a pápai Esterházy-uradalom egyik kasznársága volt, úrbéres jobbágyok és úrbéres földeket nem használó zsellérek által lakott faluvá alakult. A faluban akkortájt rozst, búzát, hajdinát és zabot termeltek. Lakott még a faluban egy pap és egy szabadságolt katona. Tc-e az egész országra kiterjedő népösszeírást.

A falutól három óra járásnyira két malom működött tizenöt lakossal, s félórányi járásra volt egy urasági vadászkastély három állandó lakossal. Az egyházaknál keletkezett stat. Településünk déli határában az 1828. évi összeírásban jelent meg először az Esterházy-uradalom által telepített Iharkút neve, ahol ekkor tizenhat házas és hét házatlan zsellér család élt. Erdők állapota: Az erdőség sűrű növésű, közepes törzsű. Vagyis az adó beszedéséről saját hivatalszervezetével gondoskodott, tehát módja volt azt polgárai között vagyonuk arányában megosztani. Az 1881 évi népszámlálás, a Magyar Korona országai. Figyelembe véve, hogy a jobbágyok sem igen szerettek felkerülni az adóhivatalnokok lajstromaira, óvatosan kell kezelnünk a reformkor összeírásait is. Míg a helybeliek az erdőben szabad a faizási joggal bírtak, addig a makkoson nem osztozott a földesúr. A magyarokkal kevert szláv lakosság római katolikus, van temploma, plébánosa és káplánja. Nemcsak személynevekre kereshetünk rá, de vagyoni és társadalmi helyzetre vonatkozó adatokról digitalizált képeket is találunk, ami a korszakról forrásértékkel bír. Az utak minősége: Az utak kitaposottak és rosszak. Csávolyon valóban fejlett tanyarendszer alakult ki a török utáni újjáépítési korszak szülötteként.

Hetek Közéleti Hetilap - Térképezze Fel Ön Is Családfáját Online! - Elérhetővé Tette A Levéltár Az 1828. Évi Országos Összeírás Adatbázisát

Az első világháború előtti és utáni kivándorlásnak a nyomasztó földhiány mellett a kedvező népmozgalmi adatok is előidézői voltak. Rátóton (Gyulafirátóton) 1749-ben tanúkihallgatás zajlott le, s ebből kiderült, hogy a faluban több, Ugodról elszármazott személy is élt. A katonai parancsnokságok mindkét kérést elutasították. A somogyvári plébánia Historia domusában olvashatjuk az alábbi, a XIX. Az 1828. évi országos összeírás szerint volt 223 adózó (nem tudjuk ezek jogállását), 82 jobbágygazda, hét házatlan zsellér élt a faluban, 82 házban, tartottak 34 jármos ökröt, 33 lovat, 59 sertést. "haszonbéres" tanya is. Az összeírások egy-egy példánya a megyei levtárakban általában megtalálható, a M. Levtár regnicolaris gyűjt-ében (N 26. ) Lehetőséget nyújtott ugyanakkor, bár más formában, a földesúri visszaélésekre. A falu élén Kiss György bíró állott. Mivel a napi munkán felül egy forint húspénzt kellett adniuk és teljesíteni a hosszú fuvart, alig tudták megfizetni a királyi adót.

Ekkor felmérték a településen a lakóházak minőségét is: összesen 354 lakóház közül 323 épült kőből (ennek magyarázata a Bakony mészkőben gazdag területe) kilenc téglaalappal, 18 vályogból és négy fából vagy egyéb anyagból. Szintén katonai célból, a magyar ezredek kiegészítésével kapcsolatban rendelte el az ogy. Móring József Attila adatgyűjtéséből tudjuk, hogy a jobbágyok gazdálkodását milyen súlyosan akadályozta a földesúri malmok viszonyainak rendezetlensége. Levtárak sajátos forrásai a széküresedés alkalmával készült birtokösszeírások, melyet a jövedelmet ilyenkor kezelő kamara szakemberei készítettek el. A jobbágyok és zsellérek esetében megadták a családfők nevét, a családtagok v. legalább a felnőtt férfiak számát, a jobbágytelekhez tartozó szántók, rétek nagyságát, helyenként az egyéb ter-eket, részletesen az állatállományt, minden esetben a különböző termények mennyiségét és az egyéb jövedelmeket. Század eleji Somogyvárról címzett kérvények nagy nyomorúságot tükröztek. Somogyvár urbáriuma 1767. október 30-án kelt. Az 1696. évi összeírás szerint Ugodot csak harminchárom család lakta. Ezeken a helyeken kis példányszámban megjelent könyvritkaságokra, értékes kéziratos gyűjtésekre bukkanhatunk, felesleges kutatómunkától kímélve meg magunkat így.

Ter-én 1850 nyarától egy év alatt hajtottak végre. Az 1840. évi adatok. Természetesen a régi kiváltságok emléke csak a falu őslakosságának emlékeiben élt. A felmérések dokumentumai (pl. A legtöbb információt a 18. kat. Című művét ajánlom olvasásra, mely az egész kutatás során hasznos segítségünk lesz. A görög keleti lakosság nagy számban élt Horvátországban, de a szűkebb országterülten is elérte a 15%-ot. Tc-kel ismét országos összeírást rendelt el, mivel a Mária Terézia korában kialakított normákat már korszerűtlennek találták. 22 egész és 47 féltelket alakítottak ki a faluban.

A somogyvári Széchényi-birtokon az országos gyakorlatnak megfelelően engedélyhez kötötték az épületfa használatát. 595 személynév szerepel a történeti Magyarország, Horvátország és Szlavónia teljes területéről – tette hozzá az igazgató. Az 1715-ös és 1720-as összeírás csak az adózó családfők nevét, a jobbágytelekhez tartozó (1720: az ezen felüli) ter-eket adta meg. Mai napon, azaz okt.

Addig nem lehetett hallani, hogy tanyán laktak volna emberek egész éven át. Kollonich Lipót esztergomi érsek, kancellár 1701-ben rendeletben utasította Somogy vármegyét, hogy a visszahódított területekről űzzék ki a protestánsokat. A kz-os stat-kat, melyek a feudális korszak fő dokumentumai, a levtárak őrzik. I. Országos összeírások. A most közzétett irategyüttes elsősorban családtörténet-kutatási szempontból kivételesen értékes forrás, illeszkedve a már régóta elérhető korábbi, 1715. és 1720. évi összeírások sorába. Ahogy Kanyar József szemléletesen leírta, a falvak népe abban a hitben élt, hogy újra háború van, mert mindenütt fegyveres zsoldoskatonákat láttak járni és fosztogatni.