Kidolgozott Érettségi Tételek: Hoffman

Novelláinak legsajátosabb vonása a folytonosan egymásba játszó többsíkúság. Pedig a téma – az ember örökös vágyakozása egy "ismeretlen Valami", egy magasabb rendű létezés után – egyaránt érdekelhet minden olvasót. Ekkor meghal, el kellene kárhoznia, de az angyalok felviszik a lelkét a mennyekbe. E. T. A. Hoffmann: Az arany virágcserép. Rész már teljesen romantikus. Az arany virágcserép szereplők. A regényből kiderül, miért nevezi így a szerző a fejezeteket, a történetet ugyanis éjjelenként írja. Kevés olyan ellentmondásos fogadtatású regény van, mint a német romantika mélyvízéből fölbukkanó Az arany virágcserép. A kétség volt lelkük legfôbb tartalma.

1. Az arany virágcserép tartalom
2. Az arany viragcserep szereplők jellemzése
3. Az arany virágcserép szereplők
4. Az arany virágcserép elemzés

Az Arany Virágcserép Tartalom

Négyzet alapú épület, a gótika dominál benne, de van reneszánsz rész is (eklektikus építészet). Ez nem csupán azért fontos, hogy a szöveg hitelesnek tűnjön, de azért is, hogy ez a tényleges tér minél kevésbé hasonlítson az "ott" lévő atlantiszi mesés világra, amelyről Lindhorst harsány nevetéssel fogadott történetéből szerezhetünk először tudomást, később Serpentina elbeszéléséből (és az Anzelmus által másolt kéziratból), végül az utolsó fejezetben Lindhorst leveléből. Leveleiben a derült-tájleírás, a falusi élet szépsége, élmények – felváltja a vergődő lelkivilágának és szenvedélyeinek leírása. Bizonytalanságukat fokozta a hagyományos vallásos világszemlélet megingása, az istenhit elvesztése. A romantika irányzatai, jellemzői a művészetekben, esztétikai alapelvei. Ráadásul Serpentina a kristálybörtönbe zárt Anzelmusnak a kereszténység hármas jelszavának variációját adja tanácsul: "Higgy, szeress, remélj! A valós és a fantáziaelemek egyensúlyára épül Hoffmann szép kisregénye is, Az arany virágcserép (1814). Amint karjaiba zárta szerelmesét, a kígyó hamuvá lett, hamvaiból egy szárnyas lény született, és tovasuhant a levegôbe. Anselmus kitartó állhatatosságával, hűségével, a hit, remény és szeretet hármas erényével véglegesen elnyeri Serpentina szerelmével együtt a költészet és a szépség mesebeli birodalmát, Atlantiszt. A tizenkettes felosztás több értelmezési lehetőséget is felvet, aszerint, hogyan csoportosítjuk a fejezeteket. Faust eladja a lelkét Mephistonak, az ördögnek, és a boldogságot keresi a különböző történelmi korokban. Az arany virágcserép elemzés. A fedetlen kebel a védtelenséget (a szabadságnak nincs szüksége harcra) és a konvenciókkal szembeni lázadást fejezi ki.

Az arany valamilyen különösen nagy értéket jelöl, a virágcserép viszont önmagában, virág nélkül céltalan, a jövőbeli teljesedésre vár. Fadrusz János: Mátyás király szobra. A keserű végkövetkeztetés: az élet a boldogságból a boldogtalanságba tart. Pedig szívesen elidôzött volna az ünnepre pompásan kicicomázott lányok körében, találkozhatott volna Paulmann segédtanító idôsebbik leányával, az igen csinos, viruló, tizenhat esztendôs Veronikával. Így erre a két szereplőre joggal tekinthetünk úgy, mint akik segítségével Anzelmus feljuthat egy magasabb rendű világba. A festő igyekszik bevonni a nézőt a történetbe, az alulról fölfelé ábrázolás is ezt segíti elő, így olyan, mintha a néző is harcolna. Serpentina világosítja fel kedvesét, hogy Lindhorst levéltáros valójában nem emberi lény, hanem szalamandra. A romantika - Irodalom kidolgozott érettségi tétel. A bűnhôdés nem tarthat sokáig, hiszen Anselmus véglegesen már nem lehet a kispolgári lét szürkeségének foglya. Amikorra visszatér, Albert és Lotte már házasok, Werther az egyetlen kiutat, az öngyilkosságot választja. "Ne hagyj el pillanat".

Az Arany Viragcserep Szereplők Jellemzése

Ez jól illeszkedik a regény keresztény utalásrendszerébe a már említett vigíliákkal együtt. A vágyott, magasabb rendű létezést, amely Atlantisz mesés világához kapcsolódik, a narrátor a jelen-jövő, itt-ott, fent-lent ellentétpárokkal határolja el a kispolgári, hétköznapi világtól, amit ha nem ítél is el minden esetben, sekélyesnek, felszínesnek tart. Az arany virágcserép tartalom. Neki és nekik ez az örömük! Ez egy tájkép, de van benne fogalmiság is. Hoffmann a kisregény tizenkét fejezetét "vigiliáknak" nevezte. Boldogtalan szerelees, aki hiába keresi a megoldást. Irodalmi műveinek nagy részét élete utolsó évtizedében írta; legfôbb műfaja az elbeszélés.

Az először kétségekkel fogadott "ott" világa így válik egyre inkább valóssá, az "itt" lévő drezdai létezés alternatívájává. A latin vigilia szó "virrasztást", "ébrenlétet", "éjjeli ünnepet" jelent. A tiszta, fogékony lelkű Anselmus szenved ebben az állapotban, míg mások, a többiek, akik szintén palackba vannak zárva, nem is érzik a nyomasztó fogságot balgaságuk, közönséges gondolkodásuk miatt. Mint az öreg és göthös Heerbrand felesége ülhet szép házának erkélyén, és elégedetten hallgathatja a feltekintô nyárspolgárok elismerô sóhaját: "Igazán isteni asszony Heerbrand udvari tanácsosné. " Éppen ezért lehet Hoffmann kapocs a realisztikus irányzathoz is, hiszen érzékelte és ábrázolta magát a környezeti és társadalmi meghatározottságot is. Minden bizonnyal erre utalnak a fejezetcímek: szép emberi tettekkel, hittel, reménnyel, szeretettel kell várni és készülni a boldogság ünnepére. A regény földhözragadt, filiszter szereplôi is elérik "céljukat". Hoffmann ebbe a saját mitológiába több már ismert mondai és vallási elemet integrál. Izsó Miklós: Táncoló paraszt. Éppen azért csodálták a középkort, mert egy olyan világ jelképét látták benne, amelyben még megvolt a világképnek az az egysége, amelynek hiányától annyira szenvedtek.

Az Arany Virágcserép Szereplők

A kontúrok elmosódottak, a színek árnyalata uralja a képet. A mű eseményvilágának két síkja van: az érzékfeletti csodavilág hitelesen beépül a valóságos, hibákkal teli, kiábrándító világba, melyet finom iróniával ábrázol Hoffmann. És újra csak megcsodálhatjuk az író színes képzeletének korlátlan csapongását a "levéltáros" történetét olvasva. Zavarba ejtő a "diák" állandó jelző a név után, lévén, Anzelmus tanulmányairól semmit sem említ a történet, így ehhez a szóhoz inkább a magasabb tudományokba való beavatódás képzete kapcsolódik, vagy egy olyan fiatal férfinak a képe, aki még nem rendelkezik biztos állással, egzisztenciával, még nincs egészen készen arra, hogy betagozódjon a hétköznapi életbe (családalapítás, a társadalomban elfoglalt biztos pozíció). Berlini romantikának legmarkánsabb képviselôje Ernst Theodor Amadeus Hoffmann (1776-1822). A regény fôhôse, Anselmus diák félszeg, ügyetlen, csetlô-botló lény, akinek a valóságos világban semmi sem sikerül. A szalamander ugyanis nem egyszerűen egy kétéltű, de a másik jelentése éppen a szerpentin. Ellentétek (hegy-völgy, magasság-mélység) és a rom, ami a múlt-jelen, élet-pusztulás ellentéte. "Érezte, hogy valami ismeretlen érzés mozdul meg bensejében és gyönyörűségteli fájdalmat okoz neki: és ez a fájdalom tulajdonképpen a vágyakozás, amely az embernek más, magasabb rendű létet ígér. " Faust és Margit szerelme is beteljesületlen marad.

A magasabb rendű világ létezését a fent-lent ellentétpár is érzékelteti. A 2. részben a fő kérdés, hogy van-e értelme az emberiség létének, az életnek. A költő Sturm és Drang korszakának alapműve. A szalamandra csak akkor térhet vissza testvéreihez, csak akkor vetheti le emberi terhét, ha mindhárom lánya rátalál egy-egy olyan gyermeki, költôi lelkületű ifjúra, akiben a kígyócska szerelme fel tudja kelteni a távoli csodás ország sejtelmét. Ugyanúgy erre utal Lindhorst levéltáros, az atlantiszi szalamandra, vagy más fordításban szalamander (az eredeti nyelven: Salamander). Így lehet érvényes egyszerre egy hármas (4-4-4 vigília), kettes (6-6 vigília) és egy aranymetszéshez közel álló (7-4 vigília) felosztás. Horváth Zoltán fordítása). A második szerkezeti egység pedig a diák "harcait" ecseteli. Histórikus építészeti épület: főleg neoreneszánsz jellemzők, történelmi elemeket építenek mai építőanyagokból, ez is az elpusztult magyar dicsőség visszaidézése. Az elszabadult képzelet szülte fantasztikum legtöbb írásában jelentôs szerepet kap, de úgy, hogy közben a való világról is pontos, szinte aprólékosan részletezô leírást találunk. A fiatal romantikus nemzedék gondolatvilágán a zűrzavar hatalmasodott el, érzelmi állapotát a szorongás hatotta át, s az ellenségessé és kiábrándítóvá lett világ elôl menekülve ismeretlen és titokzatos szépségek keresésére indultak: útjuk a lélek belvilága felé vezetett. Kedveli a jelképeket, ezen a képen is megjelennek ezek. A külsô valóság azonban a regény folyamán - többször is - hirtelen vagy észrevétlenül átcsap a belsô történésbe, a reális a fantasztikumba, a sivár prózaiság a varázslatos költôiségbe.

Az Arany Virágcserép Elemzés

Anselmus példázatos története, megszerzett zavartalan boldogsága azt sugallja az olvasónak, hogy a költészet, a művészet segítségével a kifinomult lélek felülemelkedhet a hétköznapok szürkeségén, sivár kicsinyességén, lehetséges tartalmasabb, értelmesebb emberi életet élni. Az elérendő "jövő" pedig az atlantiszi boldogság Serpentinával. A hármas felosztás első szerkezeti egysége a különleges, meseszerű világgal való megismerkedéssel zárul, vagyis azzal, hogy Lindhorst, a különc levéltáros elmondja Anzelmus diáknak, hogy az ő lányába, a kígyó alakban megjelenő Serpentinába szeretett bele az Elba-parti bodzabokor alatt. A "jelen" Anzelmus drezdai világa, amelytől a főszereplő nem csak latinos hangzású neve alapján különül el, de azzal is, hogy nem képes – állandó balszerencséje miatt – megfelelni az alapvető viselkedési normáknak. A német romantika egy késôbbi nemzedékének, az ún. Az ifjú Werther szenvedései: Tipikus szentimentalizmust képviselő mű. Madarász Viktor: V. László siratása. Anselmus számára a szerelem nyitja meg az utat a magasabb rendű értékek világa felé, s vágyai csak a képzelet teremtette csodás tündérbirodalomban valósulhatnak meg.

Îró, zeneszerzô, grafikus, karmester, színházi rendezô volt egy személyben, ugyanakkor pedáns államigazgatási hivatalnok is. A köztéri szobrászat egyik remekműve, visszahozza a történelmet a hétköznapokba. Anselmus az egyik kígyó gyönyörű sötétkék szemébe beleszeret, s a legnagyobb gyönyörűség és a legmélyebb fájdalom sohasem ismert érzése járja át a szívét. A napóleoni háborúk a németség számára jórészt csak szenvedést, vereséget és megaláztatást jelentettek, s ennek következtében a német polgárság zavara nôttön-nôtt, majd keserű kiábrándulásba torkollott. A szalamandra az elkeseredés tébolyában feldúlta Phosphorus kertjét, ezért a szellemfejedelem arra ítélte, hogy "a nyomorúságos emberi létbe belemerülve el kell viselnie az emberi élet szorongattatásait". Nemzeti romantika: a nagy nemzeti forradalmak előkészítő szakaszában jelent meg, nagy eszméket képvisel, az eszmék hordozója a nép és a nemzet, a nemzet nemzetállamot akar létrehozni, ennek akadálya a széttagoltság és a többnemzetiség. A bronz alapanyag többszáz évvel idősíti (barnás-zöldes patina).

A cselekmény kezdetének még a napját és az idôpontját is pontosan megjelöli az író: "Áldozócsütörtök napján, délután három órakor egy fiatalember futott át Drezdában a Schwarzes Tor (svarcesz tór) alatt, pontosabban egyenesen beleszaladt egy öreg, csúf kofaasszony almás és süteményes kosarába. " Ellentét: harcoló asszonyok az előtérben – a háttérben bástyarom. Az ôsrégi idôben Atlantisz csodaországában a hatalmas szellemfejedelem, Phosphorus (foszforusz) uralma alatt ez a szalamandra forró szerelemre gyúlt a liliom leánya, a szép kígyó iránt. A 6-6-os felosztás esetén ezzel szemben a kiemelkedő esemény a történet "mértani közepén" a címben is szereplő arany virágcserép megismerése (6. vigília), amikor tudatosul Anzelmusban a szerelméért vállalt feladat ("a magasabb rendű életben a boldogság csak harcból fakadhat"). Ezért a történet Anzelmus felnőtté válásaként is olvasható. Ebben az olvasatban a főszereplő helyett inkább az ő sorsát irányító erők kerülnek a középpontba (az első részben Anzelmusnak célt mutató Lindhorst és a másodikban az őt eltántorítani akaró Veronika és Liese boszorkány). "Higgy, szeress, remélj! "

A második szerkezeti egység Anzelmus munkájával (Lindhorst kéziratainak másolásával) telik, ezzel párhuzamosan pedig Veronika, Paulmann segédtanító lánya tesz kísérletet a diák elcsábítására Liese boszorkány segítségével. Szintén megtalálhatóak az ellentétpárok: sötét-világos (háttér-előtér) és a tragikum, a drámaiság (halott megvilágítva). Johann Wolfgang Goethe korának legnagyobb világirodalmi alakja.